Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pável (4) pavel (2) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Difficile distopiam non scribere

2012.01.07. 10:46 | Pável | 8 komment

Címkék: 2011 utópia disztópia

Czigányik Zsolt: A szabadsághiány anatómiái
Az emberi szabadság XX. századi angol ellenutópiákban

Akad. K., 2011.

[4 és fél rémálom]

 

 

 


-Ez olyan okos könyv, olyan neked való! – mutatta fel egy kolléganőm a kötetet, és bármit is értett ezalatt, belenéztem. Huxley, Orwell a fülszövegben, barangolás a modern irodalom- és társadalomfilozófia-történet határmezsgyéin, nekem kell ez a tanulmány, döntöttem el, még ha netán túl okos is leszek tőle.

Huxley, Orwell a modern gondolkodás apokrif prófétái, legalábbis nekem, mondanám, de őket nem lehet szeretetből sem kisajátítani, akaratunk ellenére is mindenkinek azok, akár tud róluk valaki, akár nem. Szerepel még egy név utánuk a fülszövegben, Rex Warneré, róla sosem hallottam, hát mégis okos könyv lesz ez nekem...


(ezt csak úgy)

És lám, mennyi-mennyi pótolnivaló: a Bevezetésben máris ontja a olvasnivalók címét: 1985 vagy The Wanting Seed, Burgesstől; és Warnertől az Aerodróm, 1941-ből. (Egy amerikai szakirodalmi bibliográfia majd' félezer művet sorol az antiutópiák közé!)

Szerzőnk vezérfonala a tárgyalt művek kiválasztásában a szabadság fogalma, mely – az antiutópiákat követve – hamarosan elvezet oda, hogy a boldogság és a szabadság egymást kioltó fogalmak is lehetnek. S rámutat arra is, korunkban az utópiák és ellenpárjuk (disztópia, antiutópia, az egyszerűség kedvéért ezeket szinonimáknak veszi) műfajai egybemosódnak, épp ahogy a modern diktatórikus társadalompolitikák is önmaguk ellen fordultak.

Aki a modernitásban boldogságszigetekről (gör. ou topos „jó helyről”) ír, az valójában antiutópiákat alkot. Erre utal a szerző Iuvenalist megidéző – és kifordított – aforizmája is, amit én merészeltem visszatenni latinra: Nehéz antiutópiát nem írni.

A Szép új világ és az 1984 áll a(z eredetileg doktori értekezésnek készült) kötet középpontjában, mellettük az alábbi művekről szól még külön fejezet, vagy legalább pár oldalnyi elemzés:

  • Atwood, M.: A szolgálólány meséje
  • Burgess, A.: 1985; Gépnarancs; The Wanting Seed
  • Szathmári Sándor: Kazohinia
  • Swift, J.: Gulliver utazásai
  • Warner, Rex: Aerodróm
  • Zamjatyin, J.: Mi


„Arthur Pollard (1987, 3.) szerint az a legjobb szatíra, amely a legbiztosabb az értékeiben. Akkor ismerjük fel a legbiztosabban a rosszat, ha pontosan tudjuk, mi a jó. A disztópia a kevésbé magabiztos korok szatírája: nemigen tudjuk, mi a jó és normális, de jó hír a civilizáció jövőjére nézve, hogy azt még tudjuk, mi a rossz vagy az abnormális.”
 (p24.)


Egyértelműen állást foglal azok mellett, aki irodalomként viszonyulnak ehhez a „nemfikciós térbe” „intervenciós” hatással bíró műfajhoz, legalábbis azokkal szemben, akik nostradamusi próféciákként elemzik tételesen, mennyiben valósult meg az író (rém)álma. (És mely versenyben azért Huxley az aranyérmes...)


a fiatal Aldous Huxley

A kellemesen zsongító szakzsargon („intervenciós tér; exhortatív, predikatív, obszervatórikus beszédmódok, alkalmazott irodalom” stb.) mögött legalábbis ez a sok meglepetéssel nem szolgáló végeredmény bújik meg – még ha olykor ennek ellenkezőjét maguk a szerzők sugallják, mint mikor pl. Huxley évtizedekkel később esszében írta meg, mennyire járt a valóság előtt saját disztópiája.  (Brave new world revisited, 1932)

Még egy ellenérv kívánkozik ide: pusztán regényként tekintve (talán*) egyetlen itt tárgyalt (...)utópia sem állná meg a helyét a leghíresebbek közt – nem ezért szeretjük őket, na, mondhatnánk a nem tudós olvasó nevében. (*Talán Swifté igen – de valószínű, hogy pusztán regényíróként („szépíróként”) se Orwell (mármint az 1984-gyel), se Huxley nem kerülhetne a legjobbak, avagy másképp: a legidézettebbek közé. Ha pedig így van, máris irreleváns a kérdésfelvetés, amely a nemfikciós térre gyakorolt invenciózusságukat vizsgálja – csak hogy én is a szakzsargon bűvöletében írjam meg ellenvéleményemet.)

És bár hol vagyok én ahhoz, hogy kritizáljam a szerzőt, de meg kell jegyeznem, hibának tartom a Állatfarm szándékos kivételét a tárgyalt művel listájáról. Ő ugyan ezt mindjárt a kötet elején megindokolja, szerintem az Állatfarm messze több, mint a szovjetrendszer paródiája. Ennél messze több, általánosabb érvényű - univerzálisabb prefencialitással bír, ha úgy tetszik.

És még egy kritikus észrevétel a könyvvel kapcsolatban: a hatástörténeti fejezetben – hiába fogjuk kézben egy disszertáció átdolgozott verzióját – elvárja az olvasótól, hogy naprakész legyen kiadástörténetből. A két alapmű (Szép új...; 1984) megírásának ill. első megjelenésének adatait még lábjegyetekben sem említi meg (ha jól láttam), ami pedig szerintem elvárható lenne egy ilyen, egyébként marha gazdagon adatolt kiadványban – ezért pótolom:

             Kézirat : Első kiadás:  Első (hivatalos: nem szamizdat) magyar(országi) kiadás:
Szép új világ
 1931  1932 1934 (ford. Szinnai Tivadar)*;
1982 (ford. Szentmihályi Szabó Péter)
1984  1944-48  1949 (előbb: 1986, Újvidék)
Európa, 1989, ford. Szíjgyártó László


* Szinnai Tivadar, első Huxley-tolmácsolónk beleírt a fordításába, ha úgy érezte szükségét, hogy magyarázatra szorul valami (p63.)

Egyébként ha már hatástörténet: „alapművet” mondani kissé túlzás, ha csak sorrendiség (és nem jelentőségüket vizsgálva) nézzük, mert ma már alig ismertek azok a disztópiák, melyekre Huxley reflektált: itt elsősorban Wellst kell megemlíteni (és Orwell szerint Zamjatyin is erősen hathatott Huxleyra).

Immár a könyv sűrűjében járunk, a két regény világát a legkülönfélébb szempontokból aspektusokból veti össze: a szexualitáshoz való viszonyuk  (Lenina a legtermészetesebben űzi azt, amiért Julia börtönbe jut),  stb stb. Egy recenzió sosem pótolja a könyvet, tessék elolvasni! :) A friss hatástörténeti kutatások szerint Huxley kétséges, hogy ismerte-e a Zamjatyint, de az már nem, hogy Orwellre kölcsönös hatással voltak egymással, 1945 utáni munkáiban ez felfedezhető. 

Csak kóstolgattam itt ezeket a terjedelmes tanulmányokat, kézikönyv sűrűségű szöveg ez - azokról a művekről írtakat, melyeket még nem is ismerek (Burgess még le nem fordítottjai vagy Warner), átfutottam csak, hiszen azok ismerete nélkül csak halvány képet alkothattam róluk, hiába elemezte a szerző hosszan (néha a kívánatosnál is hosszabban) őket. 

(A kötetben említett) disztópiák születése:

szerző cím kézirat első kiadás
Swift, J. Gulliver utazásai    1726
 Wells, H. G.  Az időgép    1895
 Zamjatyin, J.  Mi  1920  1924 (ang.)
 Huxley, A.  Szép új világ  1931  1932
 Boye, Karin  Kollocain    1940
 Szathmári S.  Kazohinia  1935- ?  1941
 Warner, Rex  Aerodróm    1941
 Orwell, G.  Állatfarm  1942-43  1945
 Orwell, G.  1984  1944-48  1949
 Burgess, A.  Gépnarancs; The Wanting Seed    1962
 Burgess, A.  1985    1962
Czakó Gábor  Eufémia    1983
 Atwood, M.  A szolgálólány meséje    1985

 
(kieg.:
Morus Utópiája 1516-ban jelent meg, Francis Bacon Új Atlantisza pedig 1627-ben.)
 


Cz. Zs.

 

moly , disztópák a molyon

A bejegyzés trackback címe:

https://pavelolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr663514392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mrs. Capote · http://gerincrevagva.blog.hu/ 2012.01.11. 15:53:55

C. Zs. rulez!!!
viszont használja az antiutópia kifejezést?! engem mindig a hideg ráz ettől a szótól - nálam az "unszimpatikussal" van egy dobozban. de nem vagyok nyelvész, meg lehet győzni...

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.01.11. 15:57:36

@Mrs. Capote: disz- vagy anti, sztem mindegy.
ismered?

Czigi 2012.01.31. 21:15:25

Kedves Pável!

Igazán remek a recenzió, örülök, hogy tetszett a könyv. Egy-két megállapításra hamarosan igyekszem majd reflektálni (szerintem pl. nemcsak a regény-prófécia ellentét létezik), de legelőször is szeretnék minden érdeklődőt meghívni a könyv bemutatójára:

MEGHÍVÓ KÖNYVBEMUTATÓRA

Az *ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének Anglisztika Tanszéke
szeretettel vár mindenkit

*Komáromy Zsolt*: Figures of Memory: From the Muses to Eighteenth-Century British Aesthetics

és

*Czigányik Zsolt*: A szabadsághiány anatómiái: az emberi szabadság XX. századi angol ellenutópiákban

című könyve bemutatójára, melyet *2012. febuár 7-én, kedden 15 órakor tartunk* az ELTE BTK-n (*1088 Budapest, Rákóczi út 5. földszint 021-es terem*)
Komáromy Zsolt könyvét bemutatja: *Kállay Géza*
A szerzővel beszélget: *Ferencz Győző*,

Czigányik Zsolt könyvét bemutatja: *Sarbu Aladár*
A szerzővel beszélget: *Takács Ferenc*
A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.02.01. 16:48:52

köszönöm, meglátjuk! esetleg viszem Mrs. Capote-t is :)

Czigi 2012.02.03. 21:43:45

Az lenne az igazán nagy öröm!

Czigi 2012.02.08. 10:33:08

A tegnapi, emlékezetesen hosszúra nyúlt könyvbemutató után hadd térjek vissza néhány kérdésre, amit Pável (egyébként igen alapos és értő) kritikája felvet.

A szakzsargon használata izgalmas kérdés: igyekeztem minimálisra szorítani (nem mindig sikerült), de pl. a doktori védésen még az is elhangzott, hogy túl közérthető a szöveg…
Ami a műfaj magyar nevét illeti, én nem berzenkedem az antiutópia kifejezéstől, de inkább a disztópiát használom – amivel meg az a baj, hogy a laikusok általában nem értik. Terjedőben van az ellenutópia, ami szép hangzású, de túl szorosan kapcsolja a műfajt az utópiához, pláne Morus művéhez.

Abban azért bízom, hogy a műfaj értelmezésében a legtöbb olvasó számára picivel több meglepetéssel, de legalábbis árnyaltabb szempontokkal szolgál az elemzés, mint amit Pável említ. Nem is csupán a regény-jóslat ellentét az érdekes, hanem az, hogy a regény önmagáért van-e, vagy van-e közvetlen hatása a szövegen kívüli (indiánul extratextuális) világra. A XX. századi irodalomelméletek (a marxizmus és a feminizmus kivételével) jórészt önmagába zárt világként vizsgálják a szépirodalmat, szerintem azonban ez – legalábbis az ellenutópiák esetében – nem megfelelő, a külső valóság és a ’regény’ között szorosabb a kapcsolat – ennek kifejezésére alkottam meg az alkalmazott irodalom szókapcsolatot. Alapvető probléma persze, hogy a regény túl tág kategória, s a magyarul általában ezzel próbáljuk lefedni az eszmei irodalmat is, aminek pedig más szempontjai vannak, nem a jellemábrázolás vagy a cselekmény az elsődleges.

Hasznos a recenzió megjelenés- és fordítástörténeti listája, való igaz, hogy ez a könyvbe is belefért volna (benne van egyébként: a bibliográfiában minden könyvnél szerepel az első megjelenés éve is, de ez nyilván nem elég). Ha szabad kiegészíteni: Morus Utópiája 1516-ban jelent meg, Francis Bacon Új Atlantisza pedig 1627-ben.

Végül egy kérdés: hol hosszabb az elemzés a kívánatosnál?

A lényeg mindenesetre az, hogy nincs nagyobb öröm a szerző számára, mint mikor értő olvasó reflektál a könyvére…

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.02.08. 11:37:23

ó köszönöm,
ez csak egy szösszenet, és majd javítok!
süti beállítások módosítása