(klikk a képre)
2010. áprilisi olvasónapló
2010.04.30. 18:14 | Pável | 12 komment
Címkék: olvasónapló
Veszélyes kísérlet
2010.04.30. 16:32 | Pável | 2 komment
Címkék: film 2007 2010
David Gilmour: Filmklub - peregnek a kamaszévek
[The film club, 2007.] ford. Gellért Marcell
Athenaeum, 2010.
"David Gilmour kanadai filmes szakember, kritikus, tévés személyiség és ebben a könyvben arról mesél, hogy alakult a kapcsolata a fiával, annak kamaszkora idején. Jesse Gilmour-nak nagyon nem ment az iskola és az apja gondolt egy merészet, felajánlotta a 16 éves srácnak, hogy nem kell suliba járnia feltéve, ha hetente megnéz vele 3 filmet."
Lobo olvasónaplója
Olyan filmbuzi leszel tőle, hogy a melegtől meggyulladnak a közeledben a kópiák. Szigorúan 18 éven alattiaknak. (De később sem árt…)
Filmkalauzként remek, a legtöbbet sajnos még nem is láttam, bezzeg a fia… A cím ellenére azt mondom, jó lett volna így felnőni, ebben piros pont az apukának. Szóval, filmes könyvként 5 csillag [betévedőknek: a moly-hu-s értékelés csúcsa], de ez valójában mégis egy apa memoárja kamasz fia nála eltöltött éveiről (évéről?), és belső vívódásaikról: a srác a kamaszszerelmek közt őrlődik, az apa saját nevelési rendszere felett aggódik folyton, de ha minden igaz, nagyon jól csinálta, igaz kissé életveszélyesen hosszúra engedte a "pórázt"… Ez a része a könyvnek bár érdekes, annyira még sincs jól megírva, ezért az értékelés átlaga kissé gyengébb lett. A drogos történetek azért baljósabb irányba is fordulhattak volna, az apa semmiféle cáfolatát nem adja annak a bennünk automatikusan felmerülő gondolatnak, hogy csupán szerencséje volt a srácnak, hogy lejött a szerről. (Vagy legalábbis önmegtartóztató lett.)
"Régebben azt sem vettem volna észre, ha egy stukkert elsütnek a fülem mellett, annyira lekötött mindaz, ami a filmvásznon történik. Részben ezért is szeretem újra megnézni a régi filmeket – titkon abban reménykedem, hogy újra átélhetem azt az érzést, ami akkor rabul ejtett, amikor először láttam őket."
Ja, és keress rá a fiú zenekarára, az a nevük hogy Corrupted Nostalgia. Nekem tetszik.
Még a zenéjük is:
Egy keresztény sci-fi
2010.04.09. 14:47 | Pável | 3 komment
Címkék: 2003
Cs. Szabó Sándor: Prón - a programozott klón termék
tudományos-fantasztikus kisregény
Kiskunfélegyháza, KEPE, 2003.
moly.hu , Kollárik P. blogja , szerzői honlap
" – Keresztyén prón??? – nyögte még egyszer Lez.
– Igazi áldás, nem? – merengett az elnök. – Oda megy, ahova küldjük. S profi: a lelkészképző teljes anyaga ott van a fejében, és nem úgy, mint a magukéban, hogy szigorlat után egyből elfelejtik, hanem mindenre emlékszik. És úgy viselkedik, ahogy viselkednie kell. Keresztyén módra. Még ha akarná, se tudná megszegni a Tízparancsolatot, hiszen arra van beprogramozva, hogy megtartsa. Ideális lelkész. Akire mindig is vártunk."
Mivan? - kérdezik biztos sokan* a címet látva, majd ismerve az én (félre)gépelési technikámat, azon kezdenek filózni, mit akarhattam ehelyett írni? Nos, keresztény sci-fit! :)
*haha, önirónia, a sok olvasó kifejezés ebben a blogban már-már sci-fi-elem.
Tótawéisták ne gondoljanak holmi bárgyú, zsolozsmás nyammogásra, a hívők pedig szektás baromságokra, amelyeknek minden sora ütközik az ún. történelmi egyházak hittételeivel. A szektásak meg fussanak, amerre látnak: ők úgyanis el lesznek kalapálva egy Jupiter-hold űrállomásának imatermében...
· 1 trackback
Egy fehér galléros szélhámos
2010.04.09. 09:12 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2009 1958
Charles Willeford: Springer testvér fekete miséje
[The black mass of brother Springer, 1958.] ford. Varga Bálint
Agave, 2009
A pszichoponyva pápájaként számon tartott amerikai író - több kritikusa által is - legjobbnak tartott regényének főhőse Sam Springer, egy tipikus kisvárosi egzisztencialista. Noha könyvelő, ír egy regényt és nem akar többé dolgozni, csak írni. A pénze elfogyott, és nyakig úszik az adósságban. Ekkor véletlenül összetalálkozik egy floridai kisegyház vezetőjével, aki szerint minden lelkész és pap hazug és álságos, és aki azon nyomban pappá szenteli, majd elküldi Jacksonville-be, egy templom lelkészének (...) egy csak feketékből álló gyülekezetbe (...)
Az erkölcsileg nihilista kisember hitetlenül is képes mély istenhitet hirdetni. Prédikátori maszkja mögül szinte fanatizálja Jacksonville néger közösségét, belerántva őket egy nagyszabású emberjogi harcba, miközben csak egyvalamin - illetve egyvalakin - jár az esze, Dr. Jensen fogorvos feleségén, Meritán, akinek a "melle lehetetlenül kemény, aranyszínű combja pedig hihetetlenül hosszú".
(kello.hu)
Az USA fekete övezetében vagyunk, az ötvenes években, tombol a hőség és a faji szegregáció - és ez nem "csak" annyiban mutatkozik meg, hogy a feketék még hátul, elkülönítve utaznak a buszon. Hősünk egy végtelenül cinikus, fehér férfi, aki becsődölt mint író - visszhangtalan lett keservesen megírt első könyve -, de most hirtelen ötlettől vezérelve - ateistaként - felcsap papnak egy tisztán fekete gyülekezetben, A súlyos, fekete papi öltözék remek búvóhelynek bizonyul, kivétel nélkül elájulnak szolgálatkészségétől.
"Isten nincs, de fogadni a létére működőképes üzlet."
A frankensteini laborból előlépő Vénusz
2010.04.07. 18:00 | Pável | 3 komment
Címkék: 2010 1548
Agnolo Firenzuola: A női szépségről
[Dialogo delle bellezze delle donne, 1548.] ford., a jegyzeteket és az utószót írta Molnár Dávid
Attraktor, 2010
"Nem gondolják, hogy Önökkel, négyükkel, hölgyeim, ez a mi képünk még szebbre is sikeredett, mint Zeuxis híres Helénája, amelyet az öt krotoni hölgy alapján készített?" (p75.)
Okkal régi törekvése az embernek szavakat találni arra, mitől tetszik neki valami, mi az, hogy szép? Mitől szép valami? Elég hozzá, ha nem csúnya? Szép az, ami érdekünkben áll, hogy tessék? (Kant és a nők témában majd máskor...) Természetesen a már a régi görögök is-témához jutunk el azonnal, pláne, hogy a reneszánsz minden ügyben ide nézett vissza példáért, legyen az ételrecept, hadászat vagy csajozás.
Például ha egy reneszánsz kori grafomán férfiúnak láb- vagy mellfétise volt, nem azt mondta, hogy Ó, szépséges Selvaggia, add ide a didit! Nem, ehelyett okosan elrévedt, majd fejből Platónt idézte, meg a nyomában tömött csapatban lihegő neoplatonistákat, akik hosszas traktátusokban szögezik le: egy nő éppen úgy adjon lábfeje, mint arca ápolására... Platón nélkül szex sincs.
Atiq Rahimi: Türelemkő
2010.03.31. 19:03 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: iszlám 2008 2010 nőtörténet *4 iszlám fundamentalizmus
szange szabúr
[Syngué sabour, 2008.]
ford. Mészáros Ernő
Magvető, 2010.
"A Türelemkő az álmosnak tűnő kezdés után váratlanul rendkívül sűrű szöveggé válik. Igaz, hogy Rahimi hazájától távol, ráadásul anyanyelvét „feledve” (franciául) írta meg kisregényét, de a témán egyáltalán nem hagytak nyomot a kulturális váltások. Talán így válhatott ennyire letisztulttá, szükséges lehetett az, hogy a szerző kívülállóként, de mégsem szigorú tárgyilagossággal számoljon be egy olyan esetről, amely meg is történhetett."
(Könyvesblog, florescu)
Az időt a haldokló lélegzetvételei mérik ki, hetek óta, a családnak. Odakint még tart a háború. Lehetünk a szovjetek megszállta avagy a posztszovjet Afganisztánban, vagy más pokolban.
"Gondolkodtál csak egy pillanatig is, mikor a válladra vetted azt a kurva Kalasnyikovot? ...anyád", morogja, megint elfojtva a szót.
A férfi tarkójában egy golyó. Előhalott. Asszonya mellette ül naphosszat, vagy ha távol is van: maradék családjukról gondoskodik. Egyik éjjel éppen a pincében alszik, amikor fegyveres férfiak törnek be a betegszobába, és elviszik, ami még értékszámba megy: a haldokló gyűrűjét - és a Koránt. Máskor fegyveres suhanc tör be, és kurvaként használja őt. Már nincs benne erő ellenkezni.
Vérmese
2010.03.31. 15:21 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2008
gyermek-pszichoterápia és bestseller találkozása a boncasztalon
Almond, David: A vadóc
ill. Dave McKean
[The savage, 2008.] ford. Rindó Klára és Szabados Tamás
Pongrác K., 2009.
Maugli 2.0 Egy kisrác titkos naplót ír szívbeteg apja halála után. Nem akar meséket, üres tündérmeséket hallani, ő "vért akar és kiforduló beleket..." Azt mondják neki, írjon. De miért ennyire frusztrált?
"...akármit is mond a világ összes Mrs. Molloya, nem lehet az ember érzéseit pontosan papírra vetni. Csak annyit mondhatok, hoyg az egész rohadtul rettenetes volt. És elnézést, de ha az ember ilyenkor nem káromkodik, akkor mi értelme van egyáltalán a káromkodásnak?"
Cormac McCarthy: Az út
2010.03.23. 22:56 | Pável | 4 komment
Címkék: 2006
[The road, 2006.] ford. Totth Benedek
Magvető, 2010.
utolsó ember vagy
kannibálok közt mented magad
jó falatot
ki nem édes emberhúson nőtt fel
kolonc különc
az utolsó ember
útközben hal meg
eldobált leszopogatott csigolyái
felett nesztelen nő a fű
az evolúció is véget ér egyszer
esőfüggöny
Bőrönd Ödön
2010.03.22. 16:18 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2001
Walter Kirn: Egek ura
[Up in the Air, 2001.] ford. Sullivan Ferenc
Nyitott Könyvműhely, 2010
olvassák: moly.hu, bámulják: port.hu
"Számomra aligha képzelhető el mámorítóbb élmény, mint egy idegen város kietlen szállodai szobában egy ágyon fekve beszélgetni valakivel, akit alig ismerek, s hozzám hasonlóan összezavarodott és magányos."
Nem egy hős-sztori. A filmben a Clooney alakjára jólszabott faszi nem a karrierizmus modern hőse, aki meglovagolja a felhőket, miközben kurva drágán adja el magát szaktudását és közben megvalósítja a modern kor (egyik) életeszményét, a mindenütt (azaz a sehol sem) otthon levést, persze luxuskörülmények közt. Hősünk valójában egy magányos hajléktalan, aki a globál HR-ipar mocskos hóhérmunkáját végzi, és amilyen menőnek látszik a platinakártyáival, épp annyira csak egy kafkai bogár, ha nagyító alatt vesszük szemügyre.
Ryan a kirúgások nagydumás, mobil szakértője - ügynöke. Nem balfék, sőt nagyon élelmes, ha a "fogyasztói kultúra" labitintusában kell eligazodnia, őt már nem verik át se pincérek, se recepciósok. Dörzsölt. És tele van feszkóval.
"Szóval neked az a munkád, hogy embereket rúgsz ki! Na, ez aztán jó könyv lenne!"
Kosztolánczy Tibor: A fiatal Osvát Ernő
2010.03.16. 16:23 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2009 író osvát
Universitas Kiadó, 2009
Jó hogy nincs szobra régi kedves literátoromnak: a fiatal irodalmár most lebontja Osvát váteszi szobrát… majdnem a talpazatáig. Fájt, de el kellett fogadnom: Osvát nem volt az a zseni, akinek tartjuk - kritikusként egyáltalán, lapszerkesztőként pedig inkább szerencsés, hogy barátai a feneke alá gründoltak újabb és újabb, a Nyugat esetében egy végre életerősnek bizonyuló lapot.
Igaz, ennek a lapnak a magyar irodalomtörténet a legszebb évtizedeit köszönheti. De élete volt az irodalom, és csak egyszer hátrált meg, mikor már apósa segélyeiből élt: éppen a Nyugat indulása előtti években hagyja el az országot, és költözik Berlinbe és Párizsba családostul, hátrahagyva a bedöglött Figyelő szerkesztését is.
Ki is volt ezeknek a vad suhancoknak, a fékezhetetlen Adynak és a sok tomboló, pionír tehetségnek a szigorú "dadája"?
Zsidó Oblomov
2010.03.16. 00:07 | Pável | 6 komment
Címkék: 1991 izrael
Hősünk, Efraim – barátainak csak Fima – egy már javakorabeli férfi, elmúlt ötven is, de még az apjához küldi a nagyobb számláit, nem azért, mert nem lenne munkája: adminisztrátor egy nőgyógyászati magánrendelőben (!) Egy nagy kamasz mégis, tulajonképpeni élete egy szürke egéré. Egy félbemaradt történész: nem diplomázott le, „mert szerelmes lett”, de folyton olvas, tanul, környezete a legokosabb embernek tartja – és egyben bolondnak is. Tudását azonban csak harcos publicisztikáiban kamatoztatja – meg néha kisegít másokat a keresztrejtványfejtésben.
Ulickaja Surikját idézte meg nekem ez a "férfiatlan tenyészmén": az a fajta férfi mindkettő, akiknek az a rendeltetése, hogy magányos nőkön segítsen. Hamar szembesül az előbbi önellentmondás rejtélyével az olvasó: itt van ez a a fülszövegben zsidó Oblomovnak nevezett alak, és mégis egymást váltják a nők az ajtaja előtt. (Szó szerint, de később lesz még egy ennél is forróbb helyzet.)
"Mancsoznak pajkos vadállatok"
2010.03.12. 16:26 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2004 elsőkötetes
Mrena Julianna (1979) Kilenc élet : versek
FISZ könyvek 29.
Széphalom Kvműhely, 2004
Cicanyelv. Csokiédes, de érdes is, mint az igazi. Sőt, fűrészéles. Több darabba csókol.
Vagy csak dorombol, ha ahhoz támad kedve. Soha nem törleszthető törleszkedéssel. CsaCsinszkai akaratossággal.
Vagy csak dorombol, ha ahhoz támad kedve. Soha nem törleszthető törleszkedéssel. CsaCsinszkai akaratossággal.
(via facebook, a szerző engedélyével)
Én ilyen buja női irodalmat nem emlékszem, mikor olvasatam utoljára. Alighanem csak a Szomjas oázisban és társköteteiben. Na nem, nem úgy erotikus... Nem fest Guaguin-i, drabális öleket. Sugárzóan az. Ahogy egy hozzádbújás sem csak a súlypont áthelyeződése, ahogy a szerelem sem csak hormon-invázió és csatak.
Margónauták - avagy egy tőkesúlynyi emlékkötet (I.)
2010.03.04. 12:34 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2009 csakbeleolvastam
Írások Margócsy István 60. születésnapjára
szerk. Ambrus Judit, Bárány Tibor, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Vaderna Gábor, munkatárs Teslár Ákos
Budapest, rec.iti, 2009.
728 p.
Az eredeti Margonauták címnél már csak egyet tudtam "jobbat" kitalálni: elvégre az irodalmárok nem mások, mint az egykori kommentátorok ősei... A margóra író Margócsy-kollégák tehát Margónauták... :P
Margócsy István hatvanéves lett. Jelen kötet ezt ünnepli. Ünnepli minden betű és vessző, pontosvessző és felkiáltó jel, minden bekezdés és minden kép is, és természetesen, ha maradt benne salytóhiba, akkor az is júlis 23-át ünneplendő maradt a könyvben. Ünneplik hatvan tudós tanulmányok (tessen összeszámolni, ez akkor is hatvan, ha nem annyinak látszik), és ünnepli versek, novellák, esszék, meg persze egy marginális is őt ünnepli. Sokan szerettük volna felköszönteni, az éles eszét és persze az utolérhetetlen humorát. És mert sokan tartozunk neki. Köszönettel.
(a fülszövegből)
Gondolhatná a Kedves olvasó, azért emlékezem meg én is a Tanár úrról, mert netán a tanítványa volnék. Sajnos nem, sőt még csak az óriára sem csempésztem be magam, mint ahogy azt jó pár ELTÉ-s profnál elkövettem - csak mint olvasó mondhatom, respekt.
"Élőben" is csupán háromszor láttam: először egy buszmegállóban... majd egy doktori védésen (ahol zseniális Babits-borokat kóstolhattam....! Tudnak ám élni ezek bölcsészek!), és végül egy irodalmi esten, egy Tandori-születésnapon a PIM-ben. Az egyik méltató egy vékony, papos külsejű úr volt, ismerős, de nem tudtam "hova tenni". És szörnyen - na jó, kedvesen- hl'accsolt. Odafordultam a mellettem ülő kissé molett, csupamosoly hölgyhöz:
-Elnézést kérek, nem tudja, ki ez a kissé raccsoló úriember?
-A férjem, Margócsy István.
Szóval ez mégiscsak egy viszony vele, azt hiszem :)
Hemmert László állatkái
2010.03.01. 14:48 | Pável | 1 komment
Címkék: 2009 csakbeleolvastam
Varga Gabriella: Mesélő állatok
grafika: Hemmert László
Győr, Varga G., 2009.
A gyermekverseskönyvként futó kiadvány igazi szerzője Hemmert: a versikékben semmi extra, semmi emlékezetes, na de a rajzok! Újra a Vukot bámuló kisgyerek lettem negyed órára... Ami Csukás vagy Lázár Ervin a szövegekben, az Hemmert a rajzban.
De beszéljenek helyettem a képek - nem kell ennél jobb ajánló:
(A legjobban tetsző rajzokat scanneltem be ide, a mellettük lévő versek így csonkák lettek, de ismétlem, nem azok a kötet fő produkciói.)
Kitörők - interjú tizenöt cigány értelmiségivel
2010.02.26. 17:10 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: magyarország 2009 cigányság
Cigánybárók/baronessek - vigyázat, nem reprezentatív
riporter, előszó: Szále László
Kornétás, 2009
Vajon vakmerő remény-e hinni a magyar cigányság kollektív fölemelkedésében? Erre a kérdésre választ keresve tizenöt cigány értelmiségivel készített interjút a szerző, akik sorsukról, pályájukról beszélnek: a cigány lét nehézségeiről, a kitörés lehetőségéről. "A magyarországi cigányság története a befogadások és kirekesztések története. A kéretlen boldogítások és asszimilációs törekvések története, megtűzdelve az üldözések és magukra hagyások szakaszaival. Egy hajóban evezünk mindannyian, a Magyarország nevű hajóban. Csak a roma gyerekek egy kicsit többet éheznek, fáznak, és sokkal kisebb az esélyük arra, hogy tanulhassanak, érvényesülhessenek. Hol a megoldás kulcsa? (...) Egy biztos: a megoldáshoz csak az iskolán és a munkán át vezet út" - véli Szále László.
Beszél emlékeiről Szakcsi Lakatos Béla zenész; Rostás-Farkas György költő, újságíró; Bada Márta festőművész; Horváth M. Judit fotográfus; Rostás László, az országos cigány referens szolgálat főreferense; Jóni Tibor honvéd ezredes; Rostás Árpád műbútorasztalos, restaurátor; Ignácz József polgármester; Jónás Judit színművész; Kállai Ernő ombudsman; Oláh Kálmán zeneszerző; Daróczi Dávid volt kormányszóvivő, újságíró; Palya Bea énekes és Makula György rendőr őrnagy.
(kello.hu)
Krisztus parfümje - a vallás és az öt érzék
2010.02.25. 13:20 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2009 csakbeleolvastam konferenciakötet
"Gustate et videte quam suavi est Dominus/
Ízleljétek és lássátok, milyen édes az úr"
(Zsolt. 33.)
A minap, egy délután az a mihaszna kérdés pörgette meg éppen le nem terhelt agyam pihentebb fogaskerekeit: beszélhetünk-e az intimitás fogalmáról vallási értelemben? A misztika - persze ez jutott először eszembe, de én konkrétan a testi érzékekkel felfoghatót kerestem... Mint a tömjén bódulata, a gyertyaláng elbűvölő tánca, vagy egy műremek - monumentális templom, festmény, ötvösmunka stb. - által kiváltott katarzis.
A napi robotot persze azért félre nem téve, agykapacitásomnak egy része ezen zizegett még egy ideig. Aztán a szabad kapacitást elfoglalták más ötletek, a mindennapok mozaikjai, el is feledkeztem volna róla, amikor a kezem ügyébe került egy tanulmánykötet:
Érzékek és vallás
szerk. Barna Gábor, közrem. Gyöngyössy Orsolya és Bodosi-Kocsis Nóra
Néprajzi és Kult. Antropológiai Tansz., 2009. Szeged
A könyv ugyan egy pár évvel ezelőtti konferencia anyaga (Szeged, 2006), de épp ez a téma hogyan is avulhatna el? A legkülönbözőbb tudományágak seregszemléje a tartalomjegyzék: néprajzos, nyelvész, antropológus, teológus, ókorkutató, egyház- és zenetörténész adta egymásnak a szót. Itt a blogban csupán ízelítőt adhatok az elhangzottakból, de talán nem lesz haszontalan.
A karizma melyik érzékünk élménye az ötből? (Persze, az illatos olaj miatt az orré...) Vagy egy hatodiké - mely után Kant is kutatott? A misztikusok lennének Isten tolmácsai? Honnantól látomás egy hallucináció? De érzéki aktus ezek kikapcsolása is: a csönd vagy a böjt. Ilyen kérdésekkel érdemes ennek a könyvnek nekivágni.
Tankönyv náci menedzsereknek - vagy csak egy vicc?
2010.02.23. 14:30 | Pável | 2 komment
Címkék: 2009 menedzsment mongolok ezmiez? 13. század
John Man: Dzsingisz kán vezetői módszerének titkai
[The leadership secrets of Genghis khan, 2009.]
ford. Kácsor Lóránt, HVG Kv., 2010.
moly.hu
Lehet-e Dzsingisz kán az élet bármely területén vezetői pozíciót betöltőknek példaképe? Milyen tanulsággal szolgálhat a rettegett hódító a modern vezetéselmélet számára? (...) Meggyőzően mutatja be, hogy Goleman vezetői kompetencialistájából a nagy kán nem kevesebb, mint hét kompetenciában tűnt ki, ami ritka fenoménné, lángelmévé avatja a vezetői képességek terén. Ez mindenképpen elgondolkodtató a hiteles mintát kereső mai vezetők számára.
(fülszöveg)
Még gyerekkoromból emlékszem egy történelmi filmre, illetve csak egyetlen jelenetére - lehet, valami megfilmesített Marco Polo-történet volt: egy árulót (?) kint a pusztában, a sereg előtt ledöntötték a puszta földre, leterítették egy irdatlan nagy szőnyeggel, majd átvonultak rajta a ménesekkel és a sereggel... Volt egy stílusuk, az biztos. (Később ugyancsak így törölték el Dzsingisz sírjának helyét, áthajtották rajta a lovakkal, hogy nyoma se maradjon az uralkodó nyughelyének, a kán akaratának megfelelően.)
A történelem egyik legnagyobb gyilkolászós sztorija a mongol birodalomé, jelen kötet 3 millió áldozatról beszél, persze ez csak történészi becslés (a szakmáé, nem a szerzőé). Ahhoz képest hogy mennyivel kisebb volt a 13. században az embersiég lélekszáma, ezt a 3 milliót felszorozva szerintem kijönne belőle a második világháborús - nácis - komcsis népirtásos végeredmény is. És ők mindezt úgy azért tették, hogy ne maradjon utánuk semmi... A dögkeselyűk legalábbis köszönték szépen, a régészek már kevésbé. Hollywood is csak a vérszagra érzett rá, más fogódzó nem nagyon akadt a hero toposzon túl.
A filmgyártásnak kiváló alapanyag Dzsingisz Temüdzsin élete, már a gyerekkora is: egyszer egy kalodába zárva menekül, a folyóban az tartotta a felszínen... Amikor erről olvastam, azonnal elkezdett peregni a szemem előtt a mozi... De ezt itt még nem én rendeztem:
Szósz?!:) – a magyar nyelv szava-borsa [+Játék!]
2010.02.17. 00:01 | Pável | 4 komment
Címkék: játék tévé nyelv 2010
főszerk. Sipos Pál, 2010
A Lyukasóra hagyományait folytatja az MTV-ben a Szósz, amely közismert írók, műfordítók, színészek részvételével a Kazinczy-emlékév kapcsán szól a magyar nyelvről, éspedig azzal a sokféleséggel, amellyel a nyelv képes kifejezni a világot. A Barna Imre, Kiss Judit Ágnes, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Réz Pál, Szabó T. Anna, Vámos Miklós, Várady Szabolcs és még mások részvételével előadott műsor anyagából készült a jelen kötet. Az egyes fejezetek a nyelvi mágiáról, az írásbeliségről, a szlengről és a szaknyelvekről, a nyelvi forradalmakról, a magyar nyelv különleges képességeiről és egyéb izgalmas témákról szólnak, éspedig rövid ismeretterjesztő bevezetés után sok-sok humorral, leleménnyel megírt irodalmi paródiák keretében. Olvashatunk itt sms-re átírt 17. századi főúri levelezést, Sajnovich lappföldi gyűjtéséről szóló egyfelvonásost, felháborodott olvasói levelet, verset és délibábos etimológiai levezetéseket is. A tipográfiailag is rendkívül színvonalas kiadvány az anyanyelvünk szépségeire és a benne rejlő lehetőségekre kíváncsi legszélesebb olvasóközönség figyelmére számíthat.
(kello.hu)
Nagy ötlet, parádés tévéműsor, és egy ahhoz méltó kiadvány. Talán csak a CD melléklet hiányozhat - de mivel az mtv online archívuma elérhető, minek a lemez a könyvbe, kérdés visszavonva.
A tarkabarka tematikájú fejezetek elején mindig pár oldalnyi áttekintés az adott témában, de semmi iskolás hangnem, még itt is elfér a humor. Egy helyen találtam egy körömhegynyi tévedést, rosszul írták a Leuveni kódex mai őrzési helyének a nevét:
Ez itt JÁTÉK is lehetne... Tehát: az 1. kérdés: mi ez a hely (intézmény), 2. kérdés: vajon mi az a hiba, ami a leggyakoribb e név írásakor és mi a jelentősége e hibának... guglizni nem ér,
túlszofisztikált törzsolvasóimat pedig ezennel, engedelmükkel, kizárom:) )
Magát a kötetet azt hiszem nem kell, nem is lehet bemutatni: aki nem látta a műsort, csak annak volna érdemes, de olyan ember nincsen is. Nálam a dobogósak: Szabó T. Anna, Kiss Judit Ágnes (pl. Mikszáth-utánzata a többpártrendszerről), Nádasdy és Lator, netán Várady 1-1 műve... Leghátul pediglen Vámos és Radics.
Egyet sajnálok,Vámosék helyett miért nem engedték írni is a már íróként is bizonyított Bíró Krisztát. sztem messze lenyomta volna a bénákat. Sőt! :)
A kötet/műsorfolyam legjobb darabja szerintem:
(Bár lehet a tévében ez nem hangzott el, mert a szokástól eltérően, nem állt utána az előadóművész neve.)
Karinthy Frigyes: Így írsz te
2010.02.12. 12:38 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2010
tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban
szerk. és az előszót írta Nagy Edit
Madách Irod. Társ., 2010.
Zsebkönyv méret. Nagy Edit bevezetőjét így a "hosszas" helyett így inkább a rövid, de alapos szavakkal minősíteném. Megtudom: az Emberke-paródia inkább szólt a már KF korában is elterjedt, leegyszerűsített szövegkiadásoknak, mintsem Madáchról. Megtudom továbbá: KF az egyik legnagyobb Madách-szakértő volt - csak ügyesen titkolta.
Ádámka nem akart menni
Évikével almát enni.
Évi mondta: ne légy fád
Láttam két szép almafát
A kis Frici nem csak azzal tűnt ki, hogy gyermekként regényeket írt, de már csöppnyi kisiskolásként rajong Madáchért! Ezt írja egyik gyermekkori naplójába 1900-ban, 13 évesen:
Játék
2010.02.10. 15:21 | Pável | 4 komment
Címkék: játék
Ki ő?
Nagymúltú erdélyi családok leszármazottja, és még Budapesten is őrzi nevét utcatábla. Kalandornak is mondhatnók, legalábbis bejárta egész Európát, Spanyolországtól Konstantinápolyig, nem egyszer a halál torkából menekült vagy menekítették. Barátai voltak: Victor Hugo, Garibaldi, Liszt Ferenc és Petőfi... Volt erdélyi magyar seregek parancsnoka, fel is akasztották - in effigie...
Volt álruhás szökevény és birtokát visszanyert mecénás, szabados életű főúr: élete olyan kalandokkal tűzdelt, melyek csak Münchausen báróhoz tehetik őt hasonlatossá - azzal az kicsiny különbséggel, hogy [...] életében a sok mesebeli kaland mind megesett.
Alább egy apró segítség következik.
Seg.1.: (jelöld ki a következő sort, mert fehérek a bötük is.)
Petőfi nyomán elindulva egy híres kastélyba érkezünk... de ennél többet már nem mondok!
Díszpolgárok
2010.02.10. 10:31 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: budapest 2009 helytörténet csakbeleolvastam
Néha egy előszó felér egy tanulmánnyal, vagy legalábbis egy lexikon-szócikkel. Egy helytörténei munkában olvasom a következőket:
Az első ilyesmit persze, hogy a franciák osztogatták, a forradalmárok leleménye, ingyé volt, csak az emberélet nem került akkoriban semmibe. (A citoyen francais gyakorlatilag állampolgárságot jelentett.) Az első kitüntetett Schiller, a költő. Oklevelét maga Danton írta alá, ám mire a poéta kézhez kapta a papirost, a nagy mészáros már örök álmát aludta az oltottmész paplanban.
A műfaj utóélete már kissé árnyalt, hogy úgy mondjam, gyorsan devalválódott: alig pár évvel később Bécstől már a jakobinus felkelésben serénykedő Saurau gróf is megkapta. Vagy ott van Haynau, aki Pest-Buda friss díszpolgáraként avatta fel a Lánchidat... (Fővárosunkban ez a nemes hagyomány máig él, vö. Sztálin.)
Az egyesített Bp. első kitüntetettje a Párizsban élő Munkácsy, az országban az első női díszpolgár pedig Tabódy Ida volt, cinkotai tanító és iskolaigazgató.
A Tabánba nem hiába volt szerelmes Kányádi Sándor...
(via)
(ésatöbbi ésatöbbi)
Széman Richárd: Díszpolgárok - volt nagyközségeinkben és a XVI. kerületben. Corvin Művel. Ház, 2009.
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
2010.02.07. 18:55 | Pável | Szólj hozzá!
Címkék: 2006
[L'élégance du hérisson, 2006.] ford. Tótfalusi ÁgnesGeopen, 2009.
Nagyon jó könyv! Ha nem is „letehetetlenül”, de egy idő után mindenképp izgalmas, annak ellenére, hogy nem túl sok minden történik benne, de azt ami történik, az író nagyon jól adagolja. Tényleg bölcs könyv, az elmélkedései gondolkodásra késztetnek, bár azért nagyritkán átcsapnak bölcselkedőbe: voltak sorok, amikről háromszori elolvasás után is azt gondoltam, hogy ez csak egy nagyot mondani akaró semmi, de szerencsére nem ezek voltak túlsúlyban. Biztosan el fogom még olvasni, már sajnálom is, hogy vége lett.
(mrumus moly)
Nos, kb. úgy vélekedek róla, mint @mrumus, csak lusta voltam újrafogalmazni a lényeget.
Szeretnék egy ilyen házmestert… aki Husserlt olvas kacagva és Tolsztojból ad nevet a macseszának.
Amúgy a két főszereplő egymás felett él, kb öt emelet szintkülönbséggel, de csak a kötet felénél veszik észre egymást… (Nem pontos fogalmazással.) A szöveg kettejük belső monológjai, felváltva. Közben bónuszként megismerkedünk (rengeteg írón és filozófuson túl) a japán kultúrával is, a teázás titkaitól az ajtók lényegéig… :)
Végül csak négyesre "osztályoztam": túlzásba viszi az okoskodást. Na jó, ez csúnya szó. Szóval csak túlzásba viszi. A házmester néni némely filozófiai eszmefuttatása már az élvezeti érték rovására megy. De azért szeretjük.
Nem ilyennek képzelek egy házmestert házmesterből tündérszép főszerepet varázsoló írót. Ahhoz életrajzot sem kel olvasnunk, hogy kitaláljuk: "civilben" filozófus. De hogy marokkói, sőt a varázslatos Casablanca leánya, az bizonyára megfűszerezte teremtő képzeletét.
Mondd! (köszönet minden beszólásért!)