Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pavel (2) pável (4) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Kertész Imre: A megfogalmazás kalandja

2010.01.08. 12:54 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2009 író kertész imre *4

kertesz kaland.jpgvál. és szerk. Hafner Zoltán
Vigilia esszék
Vigilia, 2009.

"A november 9-én 80. életévét betöltő Nobel-díjas írónkat, akit nemrég a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választottak, születésnapjára megjelenő új regénye (A végső kocsma) előtt rendhagyó kötettel lepték meg."

 

 

 

Tényleg rendhagyó. Bevezetésképpen egy válogatás fogadja az olvasót KI-esszéiből, majd interjúk az elmúlt 20 évből. (A születésnapi kötet összes nóvuma, hogy egyetlenegy ezekből még nem jelent meg sehol, ill. hogy összeszedték a többit mindenféle folyóiratból.)

Ezek viszont a nemrég adott szerencsétlen (sorsú) németországi interjúkkal szemben igencsak intelligensek és érdekfeszítőek – azért is, mert zömmel még a Nobel előtt készültek.

Egyik-másik szöveg komplett műelemzés a Sorstalansághoz, vagy egyéb művekhez. Mond sok kellemesen abszurdat (ebben rokon lelkek vagyunk): miszerint ő nem a holokauszt írója, neki semmi köze a zsidósághoz, és ha éppenséggel most nem is balkánozza le Ká-Európát, azért elhiszem neki, miért érzi jobban magát Berlinben. (Elkóborol történészi felségvizekre is, hogy pl. a nácizmus itt született a Monarchia romjain, stb, ő ezért sem érzi itt jól magát. Szerencséjére rögtön elnézést is kér, hogy ő nem történész, ő ezekről csak íróként… Ez szimpatikus. Én sem értek az irodalomhoz, mégis firkálok róla. Most szólok. Kár,  hogy az őt citálók ezeket a mentegetőzéseket már nem idézik.

Sajna folyton hátra kell lapozni, hogy tudjad, épp milyen korban, mire "reflektálva" született az adott interjú – de ugyanígy teljesen jelöletlen a felvezető esszé-kollázs is. Szóval kissé trehány kötet, de azért hasznos.

 

 

Linkfal

kikötő online

Lajta Erika: Szerelemkollázs

2010.01.08. 12:46 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2010 szívritmuszavar *3/4

Medicina, 2010.
magyar / kortárs/ kisregény / lélektan

[három és fél lipóti kenyérhéj]

 

Hát, kinézetre bizony olyan, hogy csak bottal, mert ilyesfajta köntösben csak nyálas lektűröket láttam eddig, ám ez valami lélekgyógyászos sorozat része.
(A sorozat másik friss kötete pl. egy anya gyógyulását mutatja be, aki a hajtépés mániákus kényszerneurózisában szenvedett: Hajszálon múlt, írták Molta Rebeka és Moretti Magdolna – utóbbi a remek „…ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja” című PSYrodalmi szöveggyűjteménynek is társzerzője.)

A történet az 1980-as évek végén, a hárshegyi ideggyógyintézetben játszódik, s egy pszichoterápiás kezelés közben kialakult szerelmet (indulatátvitelt?) ír le, mely egy különös egyéniségű, depresszióval küzdő fiatal lány és az orvosa között bontakozik ki. Lajta Erika olyan neves, a depresszió legmélyebb bugyrait is ábrázolni képes szerzők, mint Sylvia Plath és Elizabeth Wurtzel után is tud újat mondani a depresszióról, a terapeuta és a betege között kialakuló sajátos kapcsolatról. A könyvnek külön értéke, hogy bár egy olyan „sötét” témát tárgyal, amilyen a depresszió, írója egy pillanatra sem veszti el humorérzékét.
(a fülszövegből)

Na de vissza ehhez a vékonyka kötethez: szóval csak azért néztem bele, mert Lajta Erika bizony nagyon jót írt korábban, és mi szeretjük a jópofa, nemhisztis nőírókat.

Hát, ez most annyiban eredeti, hogy (én) még nem láttam pszichiátriai jelentéseket a széppróza részeként (Csáthnál esetleg lehet – vki?).

"Az emberben annyi megaláztatás halmozódik fel az évek során, hogy még az is valóságos csoda, ha krumplis pogácsa bír lenni, nem pedig kenyérhéj..."
(15. o.)

Lajta Erika

A kisregény egy 23 éves lány lipóti „kalandja”: vak szerelme, Zoli mellett beleszeret dokijába (nem lesz semmi…), majd meggyógyul, élve a Segíts magadon, isten is megsegít-féle népi orákulummal. (Vele is sokat beszélgetett. Ezek a f e l e s e l é s e k a legjobb részek.) Ja, amúgy depressziós volt, ami olyan mint a herpesz: csak ecsetelni lehet, kiirtani nem.


részlet 

Kepes Júlia: Édesfehér

2010.01.08. 12:32 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 elsőkötetes *3/4

Ad Librum, 2008
(Kepes Júlia =/= Képes Júlia műfordítóval!)

 

 

 

 

 

 

Habos versikék szerelemmel gőzölve.

Néha azért egész jó részekkel. Máskor meg igen gyermeteg (szó)képekkel. És nem tudom eldönteni, némelyik borzalmas elválasztás tördelési hiba-e, netán direkt?

Olcsó szójátékokért beáldozza a vers hitelét, pl.:

„Hiszti. Nyüssz. / Mikor gyüssz / már?”
(Vasárnap…)

Egy másik példa az elcseszett ill. remek képekre, mind2 egyazon strófán belül:

"(…) és szép madár a főnix,
pallosodra fészkel,
otthonvágyad sodra
karjaimba vackol,
barackot bűvölök neked,
vagy vackort."

(Egy napnyi vallomás)

Egy szigorú szerkesztő kellett volna (de persze hol van ilyen a tomboló szerelem idején? pláne hogy magánkiadásról van szó, hiszen az adlibrum nem igazi, hanem afféle fizetős - magánfinanszírozású - kiadó), szóval egy szigorú szerkesztő kellett volna, hogy kigyomlálja ezeket:

„Verscseppekben meggyűlök / sorsüstöd alján”.

Azért ugye érezzük, hogy ha bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, az még nem kocsihajtás?

A Hazavárlak című vers pl. hitelesen és nagyon kedves bájjal írja meg a szerelmét hazaváró lány aggódását – pasijáért, ill. azért, hogy egyáltalán hazajön-e még…

A kötet címadó versét nem idézem, mert vattacukorszerűen ragacsos, mázas (a köd benne szó szerint vattacukorrá lesz, stb.)

Végezetül: nem tudom mennyire komoly, mennyire direkten játékos, de tetszett:


Szó-nett

Az vagy nekem, mint hajónak a tenger,
Máknak a guba, kalácsnak, hogy mézes,
az vagy nekem, mint Szundinak a szender-
gés, mint égszínnek, hogy világoskékes.*
Az vagy nekem, mint angyalnak a szárnya,
szárnyaid helyét, lám, őrzi is a hátad,
Az vagy nelem, mint Gogolnak kabátja,
s Pumuklinak az, hogy eltűnhet, ha fáradt.
Az vagy nekem, mint szonettnek a Shakespeare,
múltunknak az emlék, üveggömbbe zárva,
Az vagy nekem, mi levélnek a kézír',
órának az éjfél, paplannak a párna.
Emlékszem, vagy rémlik, felhőn kuporogtunk,
Mikor ezer éve még egy testben dobogtunk…

——–
*ez minden bizonnyal az év enjabement-ja… :o)

 

Juli honlapja

A föld, ahol nem terem igazság

2010.01.07. 10:13 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2006 izrael palesztina 2007 terrorizmus *5

Vargas Llosa: Izrael, Palesztina béke vagy szent háború, Európa,
2007 Mario Vargas Llosa: Izrael, Palesztina béke vagy szent háború
Mario Vargas Llosa és Morgana Vargas Llosa fényképeivel
[Israel, Palestina, 2006]
ford. Benyhe János, Európa, 2007

 

„Igaza van Ámosz Oznak:
nem az irodalom szürrealista Izraelben, hanem a politika.”

 

 

 

A neves író 2005 őszén két hétre utazott Izraelbe/Palesztinába, hogy megértse, miért vonul ki éppen az a Saron Gázából, aki máskülönben felelős a második intifáda kirobbanásáért is? A  kérdés aktualitása a ma olvasójának, a térség sűrű történelme miatt már szinte a régmúltba vész, mégis érdemes átlapozni a kis kötetet, amely hiteles szondája az ezredvégi állapotoknak a szentföldről. 

Először is, előszavában az író kineveti azokat, akik zsigerből leantiszemitáznak mindenkit, aki csak bírálni meri Izraelt, Vargas Llosa ugyanakkor pártolja is a zsidó államot, és védelmére kel mindazokkal szemben, akik eltörölnék a térképről – de egyetért a jogos kritikákkal. Vagyis röviden, korrektnek nevezhető a hozzáállása (még valamit elárul az író a könyv közepe felé, bár ez inkább csak afféle celeb-hír: lánya vőlegénye, aki kalauzolja is őket a terepen, szintén zsidó).

A könyv alapanyaga az a több tucat cikk, amiket különböző világ- (El País, Le Monde) és dél-amerikai lapoknak írt az itt eltöltött két hét során. Látogatása felfogható egyfajta diogenészi „Igaz embert keresek”-útnak is, a „világ Achilles-sarkán”. Nos, nem sikerül elég sok "igaz embert" megszámolnia… Nevek nélkül, de nekik ajánlja a kötetet.

A gólvonalon megidézett író

2010.01.07. 10:08 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: foci 2008 1986 író szentkuthy miklós csakbeleolvastam *4

- a mai  spanyol meccshez, másképp (2008. júl. 14-)

 

marias j.jpgMa a spanyol bika és a svéd oroszlán csap össze, ennek alkalmából rendhagyó módon köszöntjük a spanyolokat - nem állítva, hogy nekik drukkolnánk, mert posztírónknak kb. ez a véleménye a bajnokságokról (meg ne verjetek), de azért ma este pár sörrel szurkol egyet a tévé előtt. (Egy kis nyelvlélektani közbevetés: drukkolni muszáj valakinek, na de szurkoni is? Azt nem lehet csak úgy ok- vagy céltalanul, tárgyas ragozás helyett csak sima alanyival?

 Szóval, egy kis potya országimázs a foci és a literatúra nyelvén.

Javier Marías: Amikor halandó voltam
Elbeszélések
[Cuando fui mortal, 1996] ford. Kutasy Mercédesz
Modern könyvtár
Európa, 2008.

 Javier Marías spanyol író novelláskötetének A bizonytalan időben c. írásában felbukkan egy Szentkuthy nevű magyar válogatott focista (meg persze Puskásék, Kocsisék). A történet szerint épp egy diszkóban forgatja meg sorban a lányokat Kentucky - mert így ejtik arrafelé ezt a furcsa nevet. Sőt, ha a becenevén: akkor Sültcsirke.

 A kötet címlapján már ez a mondat csalogat bennünket: (csak a hazai kiadáson persze): „Szentkuthy cipőtalpával néhány centit előretolta a labdát, és amikor az átért a gólvonalon, ismét megállította.”

Fél évszázad -az elefántcsonttorony helyett a stadion lelálátójáról

2010.01.07. 10:00 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: sport foci magyarország szocializmus 2008 ügynök 20. század *5

ronay fradi.JPGRónay László (1937) : Fradi-szívvel hegyen, völgyben
Kairosz, 2008


 
 

 

 

 

 

Igen, a nagy költő fia, az irodalomtörténész, a fociról... És persze a papájáról, aki kivitte őt kamaszkorában a Fradi-pályára - és kezdetét vette élete első és leghosszabb ideig tartó szerelme. De persze anekdotázik saját szakmájából is. Meg arról, hogyan lett "fasiszta" a Fradi és volt-e ügynök a Vigilia szerkesztőségében, és milyen diákat vetített esténként unokáinak a költő Rónay György, és hogyan készült a "spenót": a nagy szocialista irodalmi kánon... Zöld-fehér kaleidoszkóp ez az ánti időkből: Lenin- és Sztálin-arcképek az egyik hazai irodalmi pápa karácsonyfáján. A fradis Kovács Zoltánt egy irodalmi szaklapban fedezték fel? Ki beszélt így: "-Faszikám, te leszel a latintanárom!"? Mit jelent az, hogy "azért nincs borjúhús, mert abból lesz a marha!"? Valamint: rejtélyes WC-papír gurigák egy magyar író hagytékában.

Egy magyar a Kaukázusban

2010.01.07. 09:58 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: bor 2008 kaukázus csakbeleolvastam *4/5 martiny sámuel

 avagy a boroshordótól a puskaporos hordóig

Kádárok népe, hejj! Ezúttal egészen speciális szempontból közelítjük  meg a még mindig fortyogó kaukázusi kefír vidékét: megosztjuk a nagyérdeművel azon felfedezésünket, miszerint egy magyarnak köszönhető, hogy Noé földjére - bár "kis" késéssel - elkerült a boroshordó is, hogy aztán ennek a segítségével megszerezze a grúz bor jogos hírnevét (kőkorsókban nehéz exportálni a hegyekből).


„Noé pedig földművelő kezde lenni, és szőlőt ültete.
És ivék a borból és megrészegedék
és meztelen vala sátra közepén” (Mózes 1.9)

Hősünk, Martiny(i) Sámuel wittembergi diákként tűnik fel a 18. század végén, s tudásszomját nehezen csillapíthatta: biográfusai később egyaránt nevezik őt jogásznak, teológusnak, filozófnak. Érett férfikorában bukkan fel újra: az arisztokrata Károlyi család kőedénygyárának bérlője az 1840-es években.

 

Cum ira et studio...

2010.01.07. 09:52 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: magyarország 2007 szocializmus ügynök író csoóri sándor 20. század ezmiez? *3/4

kiszely csoori.JPGKiszely GáborSzellem a célkeresztben - Csoóri Sándor és a politikai rendőrség ügynökei
Magyar Egyetemi Kiadó, 2007

 [három papírgombóc]

 

 

 

 

 

Kiszely Gábor történész szerencsés, mert a legjobb témákat kutathatja, s egyetlen nap alatt is annyi érdekes, sőt médiaszenzációnak beillő levéltári leleltre bukkanhat az Eötvös utcában*, mint kevesen a szakmájában. A szerzőnek régóta kutatási területe a kommunista-szoci idők állambiztonsága, titkosrendőrsége, erőszakszervezetei, vagy épp ügynökhálózata.** Ám ahogy eredményeit tálalja, az nem vall történészi erényekre. Legújabb, a Csoóri Sándor körüli megfigyelésekről szóló kötete nem csak szerkesztői, lektori utómunkáért kiált, de minden szakmai alázatnak, fegyelemnek híján van.

Az még rendben van, hogy mintegy jellemkarakterológiai jellemzést nyújt bevezetőjében a valóban alávaló kommunista embertípusról, de aztán tobzódik a sértegetésekben, alázásokban, amikor konkrét személyekről szól: persze, ezek ez alakok mind megérdemlik a szitokszót - bár életükben még azt sem kaptak soha, hiszen nem volt a testületben igazi átvilágítás -, de mindezt a káromláshalmazt egy történész tollából olvasni több mint meglepő.

Napos oldal

2010.01.07. 09:46 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: tv erdély 1934 *5

Karácsony Benőről volt film a Dunán. Abból az apropóból, hogy 120 éve született az alig ismert nagy erdélyi író. (Hányat ismersz? Wass, persze, meg Tamási, Sütő... és még?)

Egy ember, aki azért halt meg, mert visszakaptuk Észak-Erdélyt.

Ritkán szóba kerülő veszteség, amikor ezt emlegetik... u.is a magyar csendőrség segítségével került náci lágerbe - egész családjával együtt - az erdélyi magyar zsidó író. Aki akkora regényt ajándékozott nekünk a derűs életerőről, hogy csak Romain Rolland Colas Breugnon-jával állítható párba. Sőt. Mert a francia regény a pestises középkorban játszódik, a Napos oldal (1. kiadása: Kolozsvár : Erdélyi Szépmíves Céh, [1934]) viszont a 20. századi Erdélyben...

Régen olvastam már: amikor elkezdték kiadni életművét - ami sajnos nem nagyon lendült be, de még lehet reménykedni. Ezt jegyeztem fel róla pár szóban magamnak, amikor kiolvastam remekművét: Hőse, Felméri Kázmér, a magyar Colas Breugnon (ezt én mondom, nem ő), a székely szívósság, humor, életigenlés és hetykeség újabb jelképe lehetne Úz Bence vagy Ábel alakja után.

 

karacsony b napos.JPG(ez éppen a Ferenczy Könyvkiadó, 1995.évi kiadása)

 

Olyan derű parázslik a sorokból, ahogy csak a kora tavaszi szél képes melengetni. “Milyen ember vagy te, hogy mosolyogsz és jól érzed magad ebben a galád században?”- szögezik neki a kérdést, s még őt tekintik ordasnak, mert nem lesunyt fejjel szaglássza végig életét a falkában.

 [Kieg.: változatlan címmel a Janus Egyetemi Színház vitte színpadra, Venyige Sándor átdolgozásában.]

Duna tv , nol.hu , stop.hu , Legeza Ilona a könyvről

(először itt jelent meg: mandiner.hu)

„Gondozatlan magyarok”

2010.01.07. 09:43 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: csángók 2009 *4/5

Iancu Laura Élet fogytiglan.jpgIancu Laura: Élet(fogytiglan)
vallomások : levelek Borbáth Erzsébethez

ill. Jankovics Marcell
Szeged, Universitas Szeged, 2009.
magyar / Moldva / csángó / memoár / kortárs

[négy farkasfog]

 

 

 

 

Nem vadon nőtt lények, mindössze „gondozatlan magyarok” - így reflektál a neves magyarságszakértőre egy fiatal csángó költő - ezúttal prózában.
 

Vajon miért nem falt fel a fejem körül szaglászó farkas
azon a hajnalon?


 A szerző Moldva egy apró csángó falujából, Magyarfaluból származik, jelenleg pedig végzős néprajzos doktorandusz Budapesten – de tanult mellette pl. teológiát is. Pilinszky az ő számára több mint kedvenc költő, de ez a szó méltatlan is a kapcsolatukra, afféle mestere, második Bibliája inkább. Ez eddigi verseskötetein is meglátszik, P.J. gyakori megidézettségén túl: verseinek talán legelemibb „témája” a vallás, a kereszténység – nem véletlen, hogy a csángók „identitása” (ilyen szavakat persze nem használnak) inkább az, hogy ők katolikusok a románok közt, mintsem hogy „magyarok” (nekik ez is „idegen” szó… bizony.) Bevezetésképpen itt arra igyekeztem rávilágítani milyen nehéz is valóságosan meghatározni a csángóságot…

Tunkoljunk a depiben

2010.01.05. 15:41 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 1907 *3/4

strindberg csondes haz.jpgStrindberg, August (1849-1912) : A csöndes ház
[Oväder, 1907.]
szöveggond. Kontor István László, Csokonai, 2007
Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításai, sorozatszerk. Bíró Éva
svéd / dráma

 

 

 

 



„Nincs szerelem, nincs barátság, csak némi társaság a magányban.”


Öregúr lakása fölé, a bérházba, beköltözik fiatal exneje az új pasijával és lányával, és míg fent majdnem elrabolja a lányt egy kalandor, ők tisztázzák a múltat, de nincs benne semmi köszönet, a pasi megszabadul önvádjaitól, de nem nyer semmit, sőt „elveszíti szép emlékeit is”. (Ered. Oväder: Vihar, villámlás a darab címe.)
 

 

First lady a konyhakertben

2010.01.05. 12:05 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: politikus orbán viktor 2007 tőgy *4

Lévai Anikó: A konyhaablakból
fotók Burger Barna
Budapest, Jokerex, 2007.
szakácskönyv / gasztronómia / politikai memoár


[négy adag rántott tőgy ubisalival]


 

 

 

Szakácskönyvnek remek: a./ mert nagyszerű recepteket másol össze, még régi szakácskönyvekből is, b./ egyáltalán nem csak a zsíros magyar cuccokat ajánlja! Sőt, van pl. angol puding, stb stb., persze zömmel magyaros a felhozatal.

És, mivel tudjuk ugye ki ő, annyira nem is vág pofán a kb. minden 10 oldalon szembekacsintó Orbán, sőt, a kis diplomáciai sutyorgások helyenként igen érdekesek - egyik legjobb része a könyvnek, amikor az ex1st lédi memoározik.

Nem buzulás

2010.01.05. 11:58 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2004 2007 *4

törökfürdő.jpgMumcu, Cem: Törökfürdő avagy Sírbolt
[Makber, 2004] ford. Tasnádi Edit
Ráció, Bp. 2007
török / kortárs / regény

[négy gyors menet a fürdőben]

 

 


Bár a kello.hu nagyon magasra értékeli, én csak részleteiben mondanék rá szuperlatívuszokat. Számos közhely közt bújnak meg a valóban remek bekezdések, a költői mondatok. Az indítás tetszett a leginkább: ahogy a törökfürdő apró kis szegleteiben, a kövek hasadékaiban az idők kezdete óta gyűlnek és mosódnak ki és be a testi váladékok... Igen, mindenféle... Mellesleg ugyanígy járja át a regényben megmutatott családot a rengeteg gyűlölet és a vérfertőzés, a szerelem és a testiség.

Szóval, bár nagyon le akartam húzni, mégis inkább ajánlanám, mint sem. Sűrű, ragacsos.


Pártkasszírnők ölében

2010.01.05. 11:56 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: politika magyarország korrupció rendszerváltás orbán viktor 2007 1996 lázár jános 20. század *4

 Juhász Gábor: Pénzképviselet
Pártkasszák titkai

3. bőv., átd. kiadás (1.kiad. 1996, 2. 2001) 
Budapest, Kisszikra Kiadóház, 2007.
20.század / korrupció / Magyarország / politika / rendszerváltás

 

Az apropó: Orbán megtiltaná a politikai reklámokat: javaslom, hogy a tévé-, rádió-, óriásplakátreklámokat a jövőben tiltsuk ki a politikai kampányokból.” 

(Ez nem könyvismertetés, nem kritika lesz: csak ajánló)
Lebbentsük fel tehát Cipolláék konyhafüggönyét!
Avagy hódolat és ájulat a pártpénztárnokoknak – mert nagy varázslók ők.


A jelen helyzet: a parlamentben egy éve végszavazásra vár egy 2006-os törvényjavaslat az új pártfinanszírozásról – csakhogy kétharmados ügy, ráadásul maga az mszp tette vissza a fiókba. Amúgy a tv.javaslat nekem szimpi, a tervezett retorziók közt szerepel, pl. hogy még a pártelnök zsebe is beleremegne egy svindlibe, meg persze a pártkassza is, de hát úgyis kijátszható lenne, lesz majd ez is.

In medias res:

A két nagy párt szinte hajszálra azonosra hozta ki a 2006-os kampány árát, de a botrányos az, hogy a kiadás és a bevétel oldal is egyezett: mszp 400,744M, a fidesznél bevétel 400,755, kiadás 400,586, az szdsznél is hajszálra egyezik a két /hamis/ összeg: 363,597 és persze az mdf-nél u.így: 305,963 MFt, ki és be egyaránt. Ezek szerint 2002-es áron hozták ki a tavalyi haddelhadat is (399M Ft)… Hiszi a piszi.

A fenti számokkal szemben a reálisabb összegek ezek: 

2006 jan.-ápr.,
M Ft
bevallott becsült,
(akár 70%-os!)kedvezménnyel
becsült, ha teljes árú
mszp 401 909 2280
fidesz 401 769 1871
szdsz 364 338 878
mdf 306 261 630
A nagyok teljes kampányköltsége akár 2-2 milliárd felett végződhet manapság...

Amibe pedig „békeidőszakban” kerülnek – minimum – a pártok (2006 és 2007-es előirányzott) : 800-1000 MFt a nagyok és 200-300M a kis parlamentiek, és 20-60M a kinti kicsik "rezsije".
....
Amik kiigazításra szorulnának a szabályozásban:
-Évi fél milka felett a pártnak meg kell neveznie támogatóját – nem teszik, mert jogszerűen pártszervezeteik mögé bújtatják el az összegeket.
-A kampány hivatalosan a választás kiírásakor startol… (amit mi véghajrának nevezünk. Így költhetett még előtte csak a piros kockás izéjére 2005 őszén az mszp száz millánál is többet.) Mintha direkt szólna ilyen homályos nyelven a törvény…
-A helyhatósági választásokról nem kell külön elszámolást végezniük – úgy dobálhatják a számokat a rublikákban, ahogy nekik tetszik.

Ha utánagondolunk, a politika egyszerű befektetés.
A törvény szerint max. egy milkát költhetsz egy mandátumra (na jó, ennél azért többet kell belenyomni), de a többszöröséért adhatod tovább az így nyert pozíciót. Mert mennyit is kóstál egy ülőhely – no persze nem a zsöllyében, csak úgy hátul, egy kakasülőn a T. Házban? 1994-ben a kisgazdák 10M-ért juttatták be Morvai Ferencet a „népszínházba”, de frissebb adat az mdf-é: öt biztosnak tűnő listás helyet (9.-14.) adott el a Tisztelet Társaságának, bár csak egy lett befutó.  A pénzösszegről itt nem ír a könyv… (p32)
A pártingatlanok múltjába nem megyek bele, itt is elég részletes a szerző, csak azt idézem, manapság mennyi iroda jár nekik a seggük alá: mszp 3800, szdsz 3000,  mdf 2700, fkgp 2700, fidesz 1700, kdnp 900, miép 90 m2 (2005-ös adat) Erről pedig mintha most hétfőn még elfogadtak volna valami kiegészítést: hogy talán hitelt vehetnek fel rájuk dögivel? Sajnos nem találom a hírt.
Aztán a kötet részletesen tárgyalja a pártcégeket és –alapítványokat, a székházügyeket (mindenkiét), és a politikusok álláshalmozását (statisztikákkal, dokumentummásolatokkal. Korrekten, egyik oldal felé sem uszulva, sem pedig kacsintgatva.) Kabaréba illő jelenetek, látja maga előtt az olvasó, ahogy elitünk látványosan igyekszik korlátozni a sok visszaélést, amit ő maga követ el (pl. álláshalmozás), de persze valahogy sosem sikerült nekik…
Ezekhez az umbuldákhoz álljon itt most csak egyetlen példa, konkrétan a szállásköltség-elszámolás ügye: mikor 2002-ben Dán Jánosról (fkgp) kiderült, hamis számlákat ad le, és kérték a mentelmi joga felfüggesztését (persze nem adták ki), ő így fordult cinkostársaihoz (mindenki csalt) :
„-Tehát még egyszer felhívom a figyelmet a parlament bölcsességére, hogy amennyiben most ennek az egy ügynek a kiadása kapcsán precedenst teremt, akkor holnaptól minden vidéki képviselőtársunk számolhat azzal, hogy egy újabb vizsgálódási felület (sic!) nyílik irányába.”
Méltó tanítványa lehetett neki a 18+ -os Lázár János… (aki, ha cinikusan nézzük, csupán első volt a tolongásban: bűne csak annyi, hogy udvariatlan volt és nem engedte előre a 17 milkásokat :D )
Elolvasva a könyvet, az ember elmereng (persze sok minden nem is újdonság, de a részletek! Mind-mind az ördög vetett ágya), várhat-e ezektől a politikusoktól még bármit is a jövőben? Mert a fenti (jelen viszonyok között teljesen komolytalan) Orbán-javaslatot ('csak semmi médiareklám') éppen a politikának nem áll érdekében elfogadnia. Pénzt szereznek rá, mi meg nyeljük.

A kötet honlapja:

http://www.penzkepviselet.hu/

A Fertő tavat szántani...

2010.01.05. 11:53 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: balaton 2006 magyarország csakbeleolvastam *4/5

Bozsik Rozália: Tarkabarka Magyarország – Honismereti olvasókönyvHihetetlen, hogy ad1 vagy mennyire buta vagyok, ad2 vagy mennyire művelt lesz a mai ifjúság. Belenézek ebbe az gyerekkönyvbe, és mennyi új infó! Még nekem is. Mármint ahhoz képest, hogy ez egy ifjúsági ismeretterjesztő könyv. Pl. azt olvasom benne, hogy a kiegyezés körüli esztendőkben a Fertő tó kiszáradt, és a környékbeliek még vetettek is bele... Aztán a két patakja, a Vulka és a Rákos újra felhízlalta vízzel.

 

Tarkabarka Magyarország
Honismereti olvasókönyv
Összeáll. és szerk. Bozsik Rozália, Szeged, Novum, 2006.

 De vegyük sorra a kötetet: Te, kedves felnőtt olvasóm, tudod-e így kapásból, mi az 
frászkarika?
a fumu?
a bizsók, és amit ezzel műveltek: a spanyolozás?
a surc, és dísze,  a "ragyogó"? 

Hámori István Péter: Számlajobbágy

2010.01.05. 11:47 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2006 *3

szamlajobbagy.jpgversek
Bp., 2006 (Váci Mihály Kör)
 

[három fiktív számla]



 

 

 

 

 

Alanyi, de szociálisan is érzékeny a költő, mint ez a következő sorokból ki is derül:

„Nekem ne mondják azt, hogy ez az Éden / ha a vásárra a bőröm én viszem. / És azt se, hogy a szerszám, mivel éppen / a csalást csapdossák nem a péniszem.” (Alanyi jogon)

Kortárs költőnk (szül. 1945) kilencedik (de negyedik verses)kötetében szokás szerint tematikus csoportokban sorakoznak a költemények, az ezredvégi, a majdnem össztársadalmi nyomorúság és a „számlajobbágyság” (ez is egy verse címe) körképe után a szerelmetes ciklus következik. Ezek még messze jobbak a sok béna önjelölt fűzfapoétáénál, de még nem az az igazi elvarázsoló szerelmi költészet, hogy arra pl. mások is szemet vessenek és akár idézzék kedvesüknek – bár ez is csak ízlés és műveltség kérdése...

Ezek után, harmadik ciklusban a „filozófikus” lyra peng: köztük pl. a bányászéletről is – a szerző alighanem borsodi bányászkörnyéken nőtt fel (riportkötetei is vannak erről – egy vers pedig In memoriam a Bányász Szakszervezet elnökéről, az MSZOSZ elnökségi tagjáról: Schalkhammer Antalról emlékszik meg…)

Aztán egyre gyengül – zuhan – a színvonala a kötetnek, ahogy nőnek az oldalszámok. Az ígéretes versekből jó versmondatok, részletek lesznek, végül egyre több a cikis verssor: már csak „néha röffen a szerencsemalac”, az ihlet (Bátornak lenni). De azért megható, hogy ekkora költőnemzet vagyunk.

És jó, hogy a végén még tartogat meglepetést: „…és mindig legyen a szót kivel / mondani újra megtanuljam” (Mindig legyen…)

Hmm… most látom, Baranyi Ferenc tartotta a kötet bemutatóját a PIM-ben. Ne, ez azért rang. A háztól mindenképpen. 

H.I.P.
    
 

Márai Sándor: Szabadulás

2009.12.21. 12:56 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: magyarország 2000 2. világháború *5

marai szabadulas.JPGHelikon kiadó [1. kiad.] 2000.
magyar/regény
 

 [öt lótetem]
 
 

“A háború itt van, hallani a lihegését, mintha a sötétben egy szörny hajolna föléjük: érezni bűzös, vad leheletét, érezni a forró szimatolást az áldozat nyakában.”


Budapest 1945-ös ostroma, pincevilág. Háborús magyar – civil magyar szótár: ostrom, pánik, légiriadó, járőrök stb. szavak lefordítása civilre, akkor: bujdosó magyarra.

Fogalmak pulzálása: haza-pince-Európa-háztömb. Egy-egy szó mindent és semmit se jelent, pillanatonként semmisül meg vagy szökik fel az árfolyama a csillagtalan égig.

Párharc a halállal, éhezés, náci lágert túlélt zsidók újabb megpróbáltatásai – döbbenetes felidézése Mengelének –, a félelem sűrű szaga, a légópincék zárt levegője, no és a politikai fordulat előszele: burleszk körkép a légópincékből - a társadalmi rangokat nem az új parlament törli el, kegyelmesék a szovjet front közeledtével párhuzamosan kezdenek tegeződni a cselédekkel...

 

 

A végén (elmondhatom, mert a lényeg a nem a mitörténik, hanem a hogyanírjale…) a főszereplő lányt megerőszakolja egy szovjet katona, akit azután a ház előtti harcokban nyomban lelőnek. A lány letörli a halott férfi sebét és “nyomban fázni kezd. – Úgy látszik, szabad vagyok – mondja.” (M. S. mester olykor túl választékos, pl. az oxigén helyett a Jókais élenyt, a sújtólég helyett a vihedert használja. A regényt az ostromlott főváros közelében – a frontátvonulások idején! –, Leányfalun vetette papírra, talán a félelmes közelség ragadtatta az általa amúgy elítélt pátoszhoz?)

Ciceró duplán

2008.02.02. 17:24 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: politika 2006 ókor római birodalom cicero *4/5 1. század i.e.

Quintus Tullius Cicero: Hogyan nyerjük meg a választásokat?  – A hivatalra pályázók kézikönyveCicero, Quintus Tullius: Hogyan nyerjük meg a választásokat?

A hivatalra pályázók kézikönyve
[Commentariolum petitionis] ford., a jegyzeteket, az előszót és az utótanulmányt írta Nótári Tamás ; szerk. és a kísérő tanulmányt írta Németh György
Lectum, 2006.

 

 

Kétezer éves politikai merketing kézikönyv Ciceró öccsétől.

A „nagy” (Marcus Tullius) Ciceró öccse, Quintus Tullius C. a valószínűsíthető szerzője ennek a 2 ezer évesnél is régebbi választási szakanyagnak.

Rendes tesó volt, jól megmarketingelte bátyóját. A Commentariolum petitionis-t (kb.= A hivatalra pályázók kézikönyve ) akkor állította össze, amikor a már 7 éve híres szónoknak számító fivére a consuli hivatalt pályázta meg (ie. 63-ban). Felsorolni minden tanácsát fárasztó lenne, de érdekes, menyire kiismerték már akkor a tömegember lélektanát.

Maga a latin szöveg a kis 150 oldalas könyvben csupán 20 oldal, de utána jön az alapos jegyzetapparátus és két szakkommentár, Nótári Tamás és Németh György egy-egy tanulmánya. Eddig csak részletek jelentek meg belőle magyarul (Borzsák 1963, Havas L. 1998)

Kuncz Aladár: Felleg a város felett

2006.11.05. 16:13 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: trianon 2004 erdély 1931 *3/4

1. kiad.: Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1931.
utolsó kiadás: Kráter, 2004., Bágyoni Szabó István utószavával

 

 

  

 

Csonka ország, csonka regénytrilógia: folytatásai már nem készültek el. A Nyugat méltatta az Erdélyi Helikonban részletekben megjelent regényt, én nem fogom. A ’nagy háború’ előestéjén Kolozsvárt megidéző prózában egy frissen kinevezett iskolaigazgató akaszt agancsot a város vasfejűivel, közben természetesen be nem teljesedő szerelem születik közte és a főispán lánya közt.

Tökéletesen elfeledhető mint regény. Belekap a román térnyerés ábrázolásába - talán egyetlen érdeme a könyvnek -, de ezt is ejti, mint lassan minden politikai narratív szálat. Csak a Fekete kolostor ajánlható tőle, de az nagyon! Sőt, az kötelező.

 

 

Geronimo Stilton: Nosztregerusz titokzatos kézirata

2006.11.05. 16:09 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 2000

[Il misterioso manoscritto di Nostratopus, 2000] ford. Kotsis Orsolya
Mulatságos történetek, színes kalandok
Alexandra, 2005.

 

 

 

 

 

Mint a Garfield: a szülõ mind megveszi a gyereknek – de inkább magának! Ezt csak ajánlásképpen írom ide, nem a kedvenc műfajom – de azért tetszett. Fõszereplõje egy pocok-pacák… továbbá egerek, patkányok.

A Stilton amúgy egy ódon sajtmárka.. még jó, hogy nem szagos könyv… A sztori nem olyan megkapó, de a rajzokon: a punk kisegérkislányon, stb.,  nagyon lehet cincogni… A Macskafogó voltak még hasonlóan kreatív a kis dögök emberszerű ábrázolásában. De hadd ne dicsérjem túl: pl. egyes kisegerek feje egy az egyben = Vukéval… Ami morbid, valljuk be, hiszen ugyanazon tápláléklánc két vége… de inkább arról lehet szó, hogy az olaszok (mert arról van fordítva, nem is angol a cucc, ahogy elsőre tűnik) látták a mi Vukunkat és elcsórták.

A gyerekek talán nem értenek majd mindent belõle, pl. IV. Parmezánevõ Pétert, de õk úgyis tudnak kuncogni (=emberi cincogás?) minden máson…

A Mulatságos történetek c. sorozatban megjelent kötetek még: Nosztregerusz titokzatos kézirata; Sajtsárga lakókocsi; El a mancsokkal, te sajtképű!

Jack Kerouac: Senkiháziak

2006.11.05. 16:03 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 1953 *3/4

[The subterraneans, 1953] ford. Kepes János
Cartaphilus, 2005.

 

 

Mekkora szerencse a kevés K.-rajongónak, hogy nem vagyok kiadó, se cenzor… mert kevesebb jelenne meg tõle, gondolva pl. a papíripar erdõpusztítására. Ennyit bevezetõül.

Bár becsületére legyen mondva, hogy az elsõ oldalakon annak bevallásával kezdi, õ egy iszákos és lejmolós alak.

Az mindenesetre vicces, hogy a sok nõbe menekülés és ivászat közt társai jelleme érdekli, mindig azt kutatja, de bizony mit is remélt szegény, azok éppolyan részegek és kábák, énjükbõl kifordultak, vajon józan pillanataiban, ha éppen nem hasogatott a feje és kínozta az elvonás, azt remélte, talál a környezetében valami emberit? Mint akik barlangba menekülnek csillagászati felfedezés reményében.

Stílszerûen: egy jó pofa sör, sok habbal. Nyelvében olyan szétesett, amilyennek lennie kell, a friss, remek-gyanús fordítás végre a magyar szlengben is elmélyedt. Ki sejti pl. mit jelent a ’hipszter’? nekem fogalmam sincs. [Ne írjatok, már tudom! - 2014, pável]

(2005-2006-ból)

Heinrich Krauss: Az angyalok

2006.11.05. 15:44 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 2001 angelologia *4/5

[Die Engel: Überlieferung, Gestalt, Deutung, 2001?] ford. Liska Endre
Hagyomány és értelmezés
Corvina, 2005.

 

 

 

 

 

 

Így az advent sűrűjében gondolnunk kell védangyalainkra is (bár ünnepnapjuk a katol. naptárban okt. 2.): mert ennek történetét is rejti ez a kis terjedelmű, de olvasmányos történeti, kultúrhistoriográfiai munka, bemutatva a zsidó-keresztény-muszlim hagyományt, régi héber szövegektõl a kortárs egyházi és ezoterikus ill. áltudományos tanokig (Däniken szerint ugye ufókról beszélünk).

Teremtésükrõl nem szól a szentírás: készen lépnek/szállnak elénk. Fõ forrásaink róluk apokrif szövegek (pl. Tóbiás könyve) – ez sokat elárul a mindenkor hivatalos álláspontokról is.

A védangyalok a hellén kor termékei (ld. Hénoch könyve) – és ugyanezen történetek szereplõi a bukott angyalok is: az elsõk még kisigényűek, egyszerűen rágerjedtek az emberekre... vagy háborúkra csábítják õket, csak késõbb törnek Uruk ellen.

A 'Sátán' a héber ’ellenfél’-bõl ered, , de jelentette a perek vádlóját, ügyészét is. A Lucifer név etimológiája szerint ’a Gonosz mint villám bukott le az égbõl’, ennek gör. eredetije, a heoszphorosz: ’fényes csillag’, hajnalcsillag - amely elnyomja a többi fényt, de hajnalban eltűnik – egy õsi csillagisten bukását jelentõ mese lehet a végsõ eredete a sztorinak.

El tudunk képzelni remete angyalokat? A legendárium szerint az elsõ remeteközösséget alapító Pakhómiosznak angyal, egyik társa a remeteségben adta a regulát. De a bencés szabályzat szintén elõírja a mindennapi kapcsolattartást – akár a cella magányában is – az angyalokkal.

Nagy Szent Gergely pápa 600 körül – és nem az első és utolsó ezzel – felállítja az angyalok szinte hűbéri, hierarchikus rendjét, legfelül a szeráfokkal (ez ered. sivatagi mérgeskígyó, ’tüzes harapással’, ami a szerelem tüze értelmében válik allegorikussá, majd veszik fel az angyalok is a módosult attribútumot) és a kerubokkal (mezopotámiai szfinx-szerû szörny eredetileg), legalul a ’sima’ (ark)angyalokkal (gör. arkhé = kezdet, eredeti, ’legfõbb rangú’).

Hivatalosan már a 325-ös niceai zsinat is deklarálja létüket és ehhez az 1870-es évekig szó szerint ragaszkodnak Rómában. A protestánsok sem cáfolták létüket, csak az eszement középkori számítgatásokat – pl. hogy hány angyal fér meg egy tű fokán. (Aquinói Szt. Tamás tornáztatta ezzel elméjét.) Számukról is vita folyt: Jézus 6 légiónyira becsülte, ami pontosan 72 ezer, de ez inkább költõi túlzás volt: a ’sok’ szinonimája. Albertus Magnus kerek 4 milliárdra teszi a számukat, a héber hagyomány nem kerekít: 301 millió x ezer y darabra -nem jegyeztem meg - állította ki a leltárt).

 

Luther éppen egyik legnagyobb éllovasa volt a gonosz (ami ugye szintén angyal) elleni hajtóvadászatnak is, e tekintetben nem vetették el ’a pápisták babonaságát’. Ám a felvilágosodással alapvetõen megváltozott a helyzet: az újkori protestáns teológia atyja, F. Schleiermacher szerint ők csupán az emberi képzelet szülöttei. A II. vatikáni zsinaton már nem is foglalkoztak velük…

A biblia több személyes ember-angyal találkozót is leír - a legnevezetesebb Jákob harca egy angyallal. Erre késõbb is akad példa: Mohamed angyalokat figyelve tanulta meg az új vallás alapjait, akárcsak Josef Smith, a mormon egyház megalapítója az 1820-as években. Szt. Mihály jelent meg Jeanne d’Arcnak, és jóval korábban Nagy Szt. Gergelynek is, hírül adván: vége a pestisnek. Elsõ ábrázolásaikon tógát, sarut viselnek, csak a kora-középkorban nõ szárnyuk, ill. kapnak glóriát bizánci stílusban.

Attribútumaik folyamatosan változnak az idõvel, de testük is egyre emberibb, sõt kacérabbak, teltebb idomúak. A puttók (ez toszkán nyelvjárásból való) a trecento Barbi babái.

A Biblia csak 3 angyalt nevez nevén: Mihályt, Gábrielt és Rafaelt (és, teszem hozzá, a Sátánt). Apokrifekben bukkanak fel még angyalnevek: pl. Uriel, Aldinus. Hármójukról - mármint nem a Sátánról, hanem az említett Mihályról, Gábrielről és Rafaelről - már a 8. században döntöttek, és bizony még napjainkban, a Vatikán számítógéprendszereit is e 3 angyalról nevezték el…

A kötet sok szépirodalmi művet ajánl, Miltontól kezdve – én egy olyat, amit említ: Anatole France: Lázadó angyalokját érdemes még elolvasni, nagy élmény… + két filmet, bár eléggé közismertek: Berlin felett az ég , Angyalok városa. Meg egy, ami evidens:

Nagy Gabriella: Vállalok bérbe sírni

2006.11.05. 15:42 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2000 *4

Nagy Gabriella: Vállalok bérbe sírni
Dalok, panaszok, melódiák

Palatinus, 2000
 


 

 

 

A kötetcím ragadott meg, véletlen bukkantam rá. Őszinte és parodisztikus, a költõknek Homérosz óta ez áll a névjegykártyájukon – vagyis állna, ha (s)írhatnának annyit, hogy teljen erre is. Meg van benne persze egy ölnyi huncutság, évõdés, szójátékok – tipikus és szerethetõ nõirodalom.

Mama- és férfiversek: szexualitás is, de inkább anyakép, és persze a létezésbõl áradó elemi vonzalom egy(-két…) férfihoz – oly magnetikus és szükséges valami, akár a gravitáció- , nos ez van itt megénekelve, nem is mellékesen Az a jó, és egyben a nehéz az ilyes irodalmakról szólásban, hogy magunk is eljátszunk - szavakba rejtve - a női test égtájaival.

Ízelítőül két verse (nem élgépelés, ha furának tűnnek – néha a vers meztelen, a nyelv éles):

Macska

Süvít, rákapcsolta a szirénák,
tiszta vinnyogás a környék,
sírnak a mazdák,
a macska okos állat, meg-
találja a bebúvót,
kutyákkal, hova gondol,
nem paktál, kicsit kóbor
és nagyon firnyák, csak
rázza a hidega viszonyoktól.

 

 

Megyek a nagy hegyekbe
(részlet)

Voltam ódon madmazell,
Leheltem ózon, öleltem óvón,
Raktam tûzre spiritusz,
Szeltem kenyér héja vér.

Álmaimat mind megírtam,
Ruháim zsákba, eszcájg picsába,
A bátorság inába száll,
Valaki fél, én részegész.
(…)


N.G. amúgy író, szerkesztõ, kritikus, műveli mindazt a műfajt, amit egyik (-másik) állásából értékel is. Szakdolgozata témája “Összeomlásvariációk a kortárs magyar prózában” volt, és fekete középuszkárja van, Fruzsina… és “a lieblingje Kafka”. No ennyi mindent és még olyanabbakat lehet összeszedni róla a neten…

Egyébként meg - vallja - “úgy gondolom, a nyelv alapvetõ tulajdonságai közé tartozik az érzékiség, érzékletesség. Minden író számára nagy feladat, hogy az olvasókat szinte érzéki módon ragadja magával, úgy szólaljon meg, hogy szinte fizikális hatásokat váltson ki, képeket, szagokat, ízeket és más érzéki élményeket idézzen meg. Ha sikerül megtalálnom azt a két szót az adott helyen (pontosnak kell lenni, épp azt és ott eltalálni), amitõl a másik háta lúdbõrös lesz, akkor megvan.”

Ja, és N.G. festõmûvész nem õ, csak névrokona, de kedvelik egymást/magukat.

 

 Linkfal

Legeza

süti beállítások módosítása