Pável olvasgat

Kis kun, nagy kan

2010.01.12. 10:26 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 hüjekönyv ezmiez?

Különösebb visszhang nélkül jelent meg a kunszemű mesegyárostól:

Csukás István: Te mire gondolsz közben? szerelmes versek
Gesta, 2008

Igen, a Pom-pom és Gombócz Artúr apukája kiadta az élete során írt szerelmes, illetve erotikus verseket. Hmm, ennek fényében talán még átértékelődhet a Töf-töf elefánt c. gyermekvers-kötet is? :)

Néha Bella István szerelmes költészetére emlékeztetett, mármint a jobb versek, de a zöme (s most hadd éljek a Csukásra is jellemző szógyúrási szabadsággal) zömledékbe való: felvizezett, állott anyag, versfasírtnak jók... Sajnálom, mert ő amúgy nem csak egyike a legnagyobbnak, de Lázár Ervin távozása óta az utolsó élő klasszikusunk is, a maga kunos, kemény metszésű "álomvert-arcával" - ahogy ezt maga írja a Júliusi elégiában.

Vannak persze remek sorok, s néhány jó vers is akad. (A kötet néhány verse amúgy, köztük a címadó darab, online is megtalálható.) Szép képek pl. "A nyár a bőrömig hamusodik" (Vers az eltűnt szeretőkért c.), vagy: "szemedből foszforeszkál a szeretet" (Utolsó szép napunk emlékére c., de több versben is visszatérő kép)

Egyfajta unikumot is rejt a kötet (bár sajnos nem a Tesco-s árukapcsolásos módon), szerintem ő az egyetlen költő eleddig, aki azt a női bizonyost egy nádashoz (!) hasonlítja (Vajda János erre még nem gondolt...), itt ni: Július, július, nőnemű hónap

Egy erotikus eposz-félét is összehozott Gombócz Artúr apukája - már már csokiszerű anyagból -, ugyanis a Homályos folyosó c. nagyívű, többoldalas epikus versezet történetének (Y. nevű dolgozójára rágerjed az irodai nőkollektíva) fő helyszíne egy vállalati férfivécé - ahol beleolvashatunk a falfirkákba is. Maga a mű (khm) sz*r , de ezek a pár szavas, nyögvenyelősen született rímek megérik az ideidézésüket - még ha ezzel el is távolodunk a kötet szerelmes tematikájától. Pl.:

Se keze, se lába,
mégis mirregve-morrogva jön a világra.

vagy:

Isten ujja, isten ujja!
Hát a köröm hun van rúla?

...

Itt ülök a hideg kövön,
felfázik a retikülöm.

stb.

De vissza a komoly költészethez. Mert Y. nevű hősünk tul'képpen költeni jár e helyre: most is felrajzol egy, khm, 'Renault-jelet' az ajtóra és köréírja: Furcsa nép / a mongol, / mindig / arra gondol.
És ez, felebarátaim, szemben a fenti opuszokkal, már garantáltan Csukás-alkotás... (Bár szerintem a többi is.) Aztán Y. a szomszéd fülkéből rímbe szedett szexuális eligazást, afféle nő-karbantartó útmutatót kap egy kollégától:

"...Ne sisessünk, megvár az ösvény,
kutatgassunk lassan körözvén.
Jutalmul vár ránk szépen duzzadó,
puha tapintású harmatos bimbó.
Az ég küldi nekünk jutalmul azt,
lágyan simogatva hozzunk rá tavaszt.
Majd fusson át a nyárba, az őszbe
ujjunk a bimbóval fürgén kergetőzve,
s az édes ősz meghozza gyümölcsét,
övé az öröm, miénk a dicsőség!"
(és így tovább...)

- miközben a női szakasz meg róla pismeg-pusmog odaát...
Aztán Y.-t berendeli az igazgatónő... akinek a haja "selyemsátorként" borul Y. "cédrusa fölé"... Snitt. Pár irodával arrébb egy újonnan értekezett kolléganőt (aki Y.-ba szerelmes) "avat fel" annak férfi főnöke. Egy pornóíró veszett el a Pom-pom írójában! :)
Szerencsére jó, hogy elveszett - mindeddig: mert elég béna, ahogy a szexjeleneteket megírja, komolynak szánt sorai a témában kicsit is tájékozottak számára nevetségesnek, parodisztkusnak tűnnek (pl.: "megszorította gyűrűsen a benne pihenőt").

Aztán még pár vers az öregségről is, meg arról, hogy egyre kevesebb minden van közte és a Nap közt... és vége.

(1 kritika:
Ferencz Győző, Népszabadság)

Facebook Tumblr Tetszik

0

Fárosz, az öleb

2010.01.12. 10:22 | Pável | 2 komment

Címkék: 2005 állatok hüjekönyv csakbeleolvastam *2

Vannak könyvek, amelyek már abszolút hülyeség kategóiájába tartoznak: ilyen az is, hogy a világ világítótornyainak őrei milyen háziállatot tartanak és azok hogy érezhetik magukat. Szerzőnk a Kutyák és más állathősök a háborúban, a Versek, legendák és bölcsességek macskabarátoknak, a Versek, legendák és bölcsességek kutyabarátoknak c. alapvetései után megjelentette alighanem főművét:

Király Klára: Kutyák, macskák és más állatok a világítótornyokban
Szikra, 2005 [2009]

Történhetett volna az, hogy egy esetleg érdekes dolgot (a magányos világítótoronyőr élete) egy rendkívül sajátos szempontból mutat be (háztartása, családja, végszükség esetén állatai "szemszögéből"), de ennek a kötetnek a főszereplői az állatok maguk. Hogy pl. (és itt több helyütt, szúrópróba szerűen felütöm a könyvet, és idézek) a Block-szigeten a padláson tartották a csirkéket! Cape Codnál pónilovakkal vontattak! Egy 1933-as kaliforniai földrengésnél Poin Arena házőrző ebe félelmében - na mit tett?! - az ágy alá bújt! A Vancouver-szigeteknél kedvelt halászzsákmány volt a lazac!

És, bazmeg?!?! Ennyi! Ezekkel az infókkal véget érnek a bekezdések, és újabb helyszínre ugrunk... és újabb húsbavágó információmorzsák hullanak a kötetből.

Nem én viccelltem:
tényleg létezik ez a könyv:
polc.hu, Fókusz

Facebook Tumblr Tetszik

0

Sidonia Dedina: Edvard Beneš, a likvidátor

2010.01.10. 13:55 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: szocializmus csehszlovákia 20. század 200? *4 beneš

Edvard Beneš, a likvidátor - Sidonia Dedina dokumentumregénye
[Edvard Beneš, der Liquidator, 200?] ford. Lovász Petra
előszavát ford. és a jegyzeteket írta Zahorán Csaba
Korona, 2004

A könyv, amelyet most a kezébe vehet az olvasó, azokról a bűntettekről számol be, amelyeket a kommunista hatalom több mint negyven évig titokban tartott, és amelyeket valamilyen oknál fogva a bársonyos forradalom utáni politika is szívesen elrejtene.
Az Edvard Benes – a likvidátor című dokumentumregényt Dedina a kilencvenes évek közepén írta, műve először német nyelven jelent meg, holott a könyv ugyanolyan mértékben foglalkozik az egykori Csehszlovákiában élő csehek sorsával és történelmével, mint a német lakosok sorsával és történelmével. A demokrácia, az emberi szabadság, valamint az egyéni és csoportos jog betartása a háború utáni Csehszlovákiában hagyott némi kívánni valót maga után. Dedina ezért írt könyvet Edvard Benesről, a cseh történelem egyik legrejtélyesebb alakjáról. Az ünnepelt „demokrata” minden lehetséges eszközzel elnyomta a hazai ellenzéket, míg sikerült neki olyannyira legyengíteni a Csehszlovák Köztársaság immunrendszerét, hogy az könnyen megszerezhető zsákmánya lett a kaukázusi terroristának, Sztálinnak, illetve az ő cseh kommunista bűntársainak.
1945 májusa után több millió német polgár esett áldozatul Benes rettenetes machinációinak. A könyv tartalmazza a benesi dekrétumokat is…
(kello.hu)

Beneš „történelmi zugszerződésekkel” került vissza a hatalomba: utolsó legitim cselekedete a lemondása’39-ben. A német és magyar áldozatoknak a terrort jelentette, míg a kommunistáknak csak egy hasznos hülyét (cop. Lenin), aki önszorgalomból irányította a háttérből az „etnikai tisztogatásokat” (kedvenc szófordulata volt a „likvidálás”). Felelősség terhelte a cseh ellenállás sokszor oktalan pusztulásáért is.
A világháború utáni állami terrorról szóló híradásoknak még a rendszerváltozás után is csak ’rejtett alanya’ maradt, a prágai parlament pedig újra leszögezte a dekrétumok sérthetetlenségét – a 21. században.

Az emigráns cseh szerző (a SZER egykori munkatársa) kutatása eredményeit oral history-val, naplójával és rekonstruált jelenetekkel vegyíti, ettől az egész kötet mozaikszerű lesz. A történelmi alakok szájába adott párbeszédek ha nem is szó szerintiek, de hitelesek.

Dedina a magyar olvasókhoz intézett előszavában ír a felvidéki lakosságcserének titulált emberkereskedelemről is (e témában Vadkerty Katalin könyvei ajánlottak). A munkát szakbibliográfia, kronológia, forrásközlés (Beneš-dekrétumok), kislexikon és L. Pachman sakkvilágbajnok, a Husák-rezsim üldözöttjének utószava zárja.

Facebook Tumblr Tetszik

0

Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu!

2010.01.10. 13:50 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2009 nőirodalom *4

Ulpius-ház, 2009.

Kéki Kata megírta a szerzője életét… És jobb, mint az „első kötet”. Tényleg.
Bár érzésem szerint ezzel sem kerül fel Tóth Kriszta, Rakovszky és más komoly „nőíróink” mellé (huhh, veszélyes terep!), de igen tetszetős „csajoskönyv” (na ezt tényleg magyarázom: arra utalok, hogy zömmel női olvasói lesznek. Bár tévednék.) Ami elszórakoztatja, sőt, nevelheti egy kicsit a férfiolvasókat is.

Tkp. nem is annyira regény: szerintem inkább egy szívfacsaróan őszinte, ugyanakkor (főleg az első felében) bő humorral megírt memoár a Terézanyu sikere utáni évekről: kudarcok pasifronton, hajsza munkaügyben, és főleg: gyönyörű, megható és fájdalmas fejezetek a nagymama*, de főleg az Apa „elmenéséről”. A szeretni nem tudó Apa végigkísér(t)i az életét - ha (?!) tényleg önéletrajzi az egész, akkor nagyon becsülöm az őszinteségét…

"Miért van az, tűnődtem, miközben kapkodva szedtem össze a holmimat, hogy éppen azok a férfiak kurváznak le, akikkel le sem fekszem?!"

(* a nagyi igazi könyvmoly volt – molytársak! őt kötelező elolvasni. (A könyvekből épült vár c. fejezet), pl. amit és ahogy ő mesél Tolsztojról. De Rácz másokat is „lemolyoz”: öccse barátnőjét, később pedig, Amerikában, egy gingantikus molyba is belefut…)

"Arra a rengeteg nyálra gondoltam, ami a csókolózással jár, és rögtön szomjas lettem."

Mellesleg, azt hiszem, (jó sok éve már, de a könyv „idejében") láttam "Indiánt” (aki még nem olvasta, spoiler nélkül: egyik nagy szerelme a kötetben – és asszem a valóságban is) : a Terézanyu sikere után egy buszon, a hetes viszonylaton egy böszme, szép darab pasival bazsalygott a szerző, talán ő volt az – RZs pedig igen boldognak tűnt. Megérdemelte. (Ha pedig fikció az egész, akkor nagyon jól becsapott és ez esetben ugyanennyi csillagos regény.)

"Azok a csajok jönnek be általában a férjnek való férfiaknak, akik halk szavúak, finomak, mint egy csésze a nagymama porcelánkészletéből, valamilyen szelíd hangszeren játszanak (ami pedig a lábuk között van, mondjuk hárfán), és sose használnak csúnya szavakat."

Ja, és minden normál pasi ilyen nőt álmodik magának, mint Kata. Akarom mondani, Zsuzsa.

[És asszem csinálok listákat azon írókról, kik 1. miskolciak, 2.bunkó katonatiszt volt a faterjuk (csak rémlik, de mintha Bukowski és S. Plath is ide tartozna…?). Tanulságos lenne…]

Kiegészítés, utánaolvasva:
Mindenütt hangsúlyozzák, hogy (annyira azért) NEM Rácz életéről szól… (miközben arra is ejtenek el infókat, hogy azért részben de bizony.) Lehet hogy Rácz nem iratkozott be főzőtanfolyamra, lehet, hogy az Indián, sőt, az azt megelőző nagy szerelem sem konkrétan az ő életéből, lehet, hogy nem is most járt Amerikában – ha járt egyáltalán, de a többi… alighanem életrajzi indíttatású. Bár tévednék – de ilyen apafigurát csak az tud legyártani, aki ismert is ilyet… Ha engem is becsapott (pardon az arcoskodásért), az is csak a művet dicséri.
Kisztihand.

Facebook Tumblr Tetszik

0

Kukucskálóablakok

2010.01.10. 13:45 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: hirdetés 2008 *5

Tandem Graf. Stúdió, 2008.

Alig akkorka könyv, mint ahogy itt a monitoron látszik... Tág fogalom az ajándékkönyv kategória, de egyre jobb kiadványokra illik rá ez az amúgy jellegtelen címke.

Ez a gyöngyszem itt századfordulóból vett apróhirdetések + fotók, mégpedig a múlt szépséges zárványairól, Budapest ódon kapuzatainak apró kukucskálóablakairól készült képek (Faragó István felvételei).

Az apróhirdetések pedig: a kor üzenőfala... Net még nem létezett, még nem mehettünk csetszobára, de már akkor is voltak hibbant ill. szellemes, merész nők, s voltak mihaszna ficsúrok és félszeg lovagok. A válogatás az 1890-es évekbeli Országos Hirlap olyan apróhirdetésibe ad betekintést, amelyek mindennél élesebben megmutatják a kor miliőjét - indulatait, mozgatórugóit ("keresd a nőt"). Krúdy korának ízét, szagát kóstoltatja a tenyérnyi kis album. Ízelítőül:

Kérem azon magas, barna fiatal urat, aki tegnap este a Magyar Színházban, olyan állhatatosan gukkezerett egy fiatal barna hölgyet, adjon magáról életjelt, e helyen szeretne azon hölgy megismerkedni hűséges gukkerozójával. Levelét kérem a kiadóba "Trés joli" czímen.

vagy:

"Janikám! Jere haza, minden a régi kerékvágásban, fészkünk már nincs feldúlva. Mindent megbocsájt a Te kis czukrosod.

vagy:

Philosophus. Az udvariasság úgy látszik nem a legerősebb oldala, de mindegy, azért mégis érdemes magával foglalkozni. Különben már kezdek javulni, és ez a maga műve, de ne bízza el magát, mert ez a javulás még nagyon a kezdet kezdetén van. Mikor a maga nemes hévvel írt levelét olvastam, akkor abban a perczben igazán jó voltam, de bocsássa meg a Jóisten és maga, ez csak addig tartott, amíg az első, platonikus impressziókat más, sokkal reálisabbak váltották fel. Ne is bajlódjék velem, nem is lehet már engem megjavítani, rakonczátlan rossz csont vagyok. Holnap a Zseni jourján megkísérlem magát puritán elveitől elántorítani. Igyekszem meghódítani, vad ember. Üdvözli, Edith.

vagy:

Irma! Kérem, küldje vissza az arczképemet. Igen? Leó.

Hát, így ment ez már akkor is... :p

További részletek itt is: notabenekonyv.hu

moly

1 rokon könyv:

Hozott szalonnával...

Facebook Tumblr Tetszik

0

Domonyi Rita – Nagy Dóra: Süteménység

2010.01.10. 13:41 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 *5

A sütemények édes élete

írta Domonyi Rita, rajzolta Nagy Dóra
Athenaeum, 2008.

Mese a gyomornak, és nem csak gyermekeknek! Megelevenedő sütik édes-keserű történetei, rengeteg nyelvi humorral.

Ajándékkönyv-kategóriába esni nem épp nívódíj egy könyvnek (erre a sorsra zömmel a tartalmatlan képeskönyvek jutnak), de aki valóban szívnek- szemnek-gyomornak kedves ajándékot szeretne adni, én ezt ajánlom. Szamárfül-díjas! :)

Itt egy képes beszámoló a könyvbemutatóról. Idézek belőle néhány olyan részletet, amiket olvasván alig bírtam magamba fojtani a hangos nyerítést, illetve nem elrohanni valami süteménységért. A könyvecske telis-tele van ilyen ötletes nyelvjátékkal:

„mákszemek tapadnak rá, palacsinták gyúlnak lángra, gesztenyeszívek törnek össze (érte)”
„egy nap dúsgazdag képviselőfánk érkezett a faluba…"
„előbb vagy utóbb tésztarács mögött végzi…"
„pite bűnözőként kezdte… csokoládéfelfújtakat eresztettek le"
„hagyta, hogy bepuncsoljanak neki és csörögét rakjanak a lábára"
„tanaiért a kardinálisszelet egy máglyarakásra vetette"
„karamellükön esetleg mélyebb a dekoltázs"
„kamaszként először dacból szórt a fejére reszelt sajtot..."
„Moszkauer álnéven érkezett meg Párizsba"
„ágya alatt csokoládébombát hagyott"
„a gyerek buktára állt"

A Más c. írás mind közt a legzseniálisabb humorú mese: egy kissüti takargatja másságát, mert ő a húsok, a főételek környékén forgolódik szívesen, a családja szörnyet is hal szégyenében (mákot szórhatnának a hajukra).

Facebook Tumblr Tetszik

0

A bicziklizés tekervényes múltja

2010.01.10. 13:38 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: kerékpár 2009 *5

Ez a sorozat maga a csoda.

Tandem Graf. Stúdió, 2009.

A kerékpár fejlődését, elterjedést követi nyomon a régi tárgyak emlékét felidéző sorozat új darabja. Noha a mai váltós biciklik mellett meglehetősen ormótlan jószágnak tűnik a kerékpár őse, az 1867. évi párizsi világkiállításon bemutatott velocipéd, akkoriban óriási találmánynak számított a két, eltérő nagyságú kerékből összeállított jármű, és nemsokára egész Európát meghódította.

Az első magyarországi bicajos (persze ez még az elöl óriáskerék kora, és életveszély volt csak felszállni is) egy Angliát megjárt fiatal magyar mérnök volt az 1870-es években… akit gyakorlatice idiótának néztek fél éven át, mígnem mellé nem csapódott egy másik holdkóros sportember… Onnantól már nem csak őt nézték idiótának :)

Facebook Tumblr Tetszik

0

Jostein Gaarder: Tükör által homályosan

2010.01.10. 13:31 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1993 *5

[I et speil i en gåte, 1993] ford. Szöllősi Adrienne
Animus, 2007.

Gaarder mindenkinek ismerős lehet a Sofie világa - regény a filozófia történetéről c. opusza óta, nekem A történetárus óta kedvenc szerzőim egyike.

Cecilie napjai csendesen telnek, mióta ágyhoz kötött beteg. A karácsonyt is jobbára szobájában tölti, ahol egyszer csak megjelenik egy furcsa szerzet. Azt sem tudni biztosan, hogy a váratlan vendég fiú-e vagy lány; haj nem nő a fején, kicsi, légies, amolyan gyerekforma. A jövevény bemutatkozik: ő Isten egy angyala, s Ariel a neve. Egyre gyakrabban tűnik fel Cecilie szobájában, s ilyenkor nagyon furákat kérdez az emberek világáról; nem érti, mi a meleg és a hideg, nem érti milyen lehet aludni és álmodni, milyen lehet a hó tapintása. A kislányt pedig a földöntúli világ izgatja. Ahogy telnek a napok, az élet, a létezés, a test és a lélek, a teremtés, az isteni szándék egyre több titka kerül szóba kettejük között.
Ariel, az angyal teljesíti feladatát: a kislány abban a tudatban búcsúzhat el szeretteitől, hogy az emberi lélek is része az örökkévalóságnak…

Egy súlyos beteg (valószínűleg rákos) kislány betegszobájának rendszeres vendége lesz egy angyal, és érdekes párbeszéd kezdődik közöttük. Ariel, az angyal szeretné megismerné az embert: mit, hogyan érzékel és álmodik, mert az angyal, bár átszáll a falon is, nem érzi a hógolyó hidegét, sem az eper ízét, és bár hallja a zenét (Bach a kedvence), szaglása sincs szegény(ek)nek. A kis Cecile válaszaiért cserébe pedig mesél az ég műhelytitkairól: az ember teremtéséről, az üstökösökön szörfölő angyalokról. Ágyhoz kötött a kislány, mégis kirándulásokat tesznek a csillogó hóban, az angyal cipeli a sílécét is - emberszemmel ekkor látja utoljára világot a kis Cecile. Nincs halál a könyvben, a kislány csupán áttűnik egy másik szférába.

A dolgokat tükör által, homályosan látjuk. Olykor megkopik egy kicsit a tükör felszíne, ilyenkor átláthatunk a tükör másik oldalára. Többet láthatnánk, ha eltávolítanánk a felszínt, de akkor magunkat nem láthatnánk többé.

Zabarba ejtő kérdés, hogy ifjúsági regény-e a mű: nos, felnőtt és gyermekkategória egyszerre, ami ritka kincs. Úgy mondanám, mindenki talál benne örömet, de talán „célközönsége” (hú de csúnya szó szépirodalomnál) inkább az gyermek: mert feltárja előttük a halál fogalmát is – Cecile fájdalom és félelem nélkül válik meg testétől a kisregény végére.

Tanulságul annyi tüske maradhat a kekec olvasóban (mint én), hogy ezek szerint, aki angyalt lát, az sürgősen kérje az utolsó kenetet… De a szöveg nagyon szép (pl. a szavak és halak párhuzama, 90.o.), és egy helyütt (71.o.) úgy értelmezhetők Ariel szavai, mintha az angyalok nem ismernék a Bibliát… ami azért elég érdekes.

J. G.

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

Jostein Gaarder: A történetárus

2010.01.10. 13:27 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2006 2001 *5

[Sirkusdirektørens datter, 2001] ford. Bán Anikó
M. Kvklub, 2006.

Aki zsarolhatná a fél világirodalmat… annak nem lesz jó vége.

Csak egytől félni a világon: saját fantáziánktól… Az ilyen ember író lesz, vagy túl ezen: történetárus.

Vannak írók, akik kifogynak belőlük, neki azonban állandóan új ötletek jutnak az eszébe. Már az iskolában virágzó kereskedelmet folytat: dolgozatokat cserél édességekre, később a lányok csókjaira. A tapasztalat, miszerint a lányok szeretik a meséket, egész életében elkíséri. Mégis abszurdnak tartja a gondolatot, hogy író legyen belőle. Nem vágyik a nyilvánosságra. Úgy dönt, megmarad az irodalom szürke eminenciásának, történetárus lesz.

A teremtés óta már csak ők tesznek hozzá a világhoz, minden más változás csak a szelekció mellékes dramaturgiája. Civilben híres vagy éppen csak befutó írók „négerei” ők, de annál sokkal veszélyesebbek, amint az a kötet végére ki is derül.

Soha nem lettem volna elég hiú, hogy megírjak egy regényt, vagy egy kötetre való elbeszélést, csakhogy felállhassak a győzelmi dobogóra, és besöpörjem a tapsokat. Különben is időközben már az egész világ regényt ír. A regényeket tökfilkók írják, és egy napon megszokott lesz a regényírás, mint régebben a regényolvasás.

Hősünkben , a „pókban” – mert szinte globális hálózatot épít ki, kézirataiból hírességek írnak bestsellereket – , nincs publikálási vágy, viszont történetektől csordul túl az agya. Állandóan mesélt már az iskolapadban is, majd szeretőinek, később kezdi eladogatni ötleteit – és prímán megél belőle. Nem kész műveket árul: hanem vázlatokat, alapsztorikat, de minden műfajban. És szorgosan iktatja, könyveli vázlatait, a mellékelt számlákkal együtt – zsarolni is képes, a fél világirodalmat…

Aztán a háló őt kezdi el fojtogatni, elfordulnak tőle a páciensek, üldözötté lesz, a szerelem lehet, halálos csapda…
A regény vége talányos: végül megírja (befejezi) első saját regényét, de lehet, belepusztul…

Olvass norvégokat! Ők a legmenőbbek!

(1952-)

Facebook Tumblr Tetszik

0

Pedro Juan Gutiérrez: Piszkos havannai trilógia

2010.01.10. 12:49 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2003 1998 kuba *5

[Trilogía sucia de La Habana, 1998?] ford. Hegyi Zsuzsanna
Athenaeum 2000 K., 2003; Magvető, 2008.

Nagyon jó a már címlap is, mint látható… Bár nem tudom, hány női olvasóra számíthat… ismerve a tartalmat és nőábrázolásait, igen kevésre.

Olvasd késő-Castro-kori Kuba-szociográfiának és nem csalódsz benne – memoárnak: elhányod magad tőle. Kufircolás lépten-nyomon, a fekália áthajigálása a szomszédos háztetőre zacskóban, koldusok összeszedése a turisták szeme elől hajnalban és ’eltüntetése’, 70+ öregasszonyok szexelése fiatal férfiakkal – és nem az orgazmusuk a csoda, hanem hogy túlélik…

És egy ínyenc esettanulmány egyik szomszédjáról, aki hentesnek adva ki magát, a patológiáról lopott emberi májjal üzérkedik a ’90-es évek éhező Kubájában, ahol a helyzet azóta sem javult.

Köszönjük, Castro!

(Trilogia sucia de la Habana) Athenaeum 2000 K., 2003

Visszatérve a borítóra: a komolyan a hazai kiadásé a legjobb... de a lengyeleké sem utolsó...:

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

2010.01.10. 12:38 | Pável | 2 komment

Címkék: 2002 *5

Magvető, (1. kiad.) 2002.

Az 1600 körüli évtizedekben járunk, Hasbsburg-Magyarországon (Izsákfalva, Lőcse, Sopron) egy vénasszony veti papírra fiatal élete fordulatait: a lutheránus patikárius lányát sorra érik a hatalmas pofonok, kétségessé válik minden, ami szilárd volt az életében, de ezek jelentik a kapaszkodókat az olvasásban, nem mesélem el a sztorit – csak hosszútávfutókolvasóknak ajánlott.

Meglátszik hogy a költőnő (mostanában avattatott íróvá is) elmélyedt a korszak forrásaiban, hiteles a mindennapok lefestésében, de nem kell szigorúan megkövetelni tőle a történelmi hűséget, mert pl. egy bizonyos soproni országgyűlést (a szöveg mindvégig csak Ödenburgnak nevezi) másik évbe tesz át, stb.. Ezért sem történelmi regény – mint ahogy hősnőnk látóhatára sem emelkedik soha mindaz fölé, ami a falu/városhatáron túl történik, a háború rajta is csak átvonul…

A cím többször fel-felbukkanó motívum: menekülők hátrahagyott háza mint a kígyó levedlett bőre, a bűnös múlt, aminek nyomai elől is menekülni kell (a lány ’megesik’ és apja sokfenekű hazugságokba és bűncselekményekbe menekül miatta, hogy mentse a menthetőt - de ő is megéri a pénzét, nagyon finoman szólván). A kígyó mint a bűn árnyéka, csuszamlik át fejezetről fejezetre és tart éberen szereplőt és olvasót egyaránt…

Súlyos hordalékteherrel hömpölygő szövegfolyam, egész leírás-szigeteket hagy hátra, Jókainál is Jókaibb a táj- és emberek leírásakor, de ’felhőszigeteket’ is fest: O. álmai, képzelgései is kiteszik a kötet majd’ másik harmadát: hiába menekülünk, az árnyék kísér minket…

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

Asne Seierstad: A kabuli könyvárus

2010.01.10. 12:32 | Pável | 1 komment

Címkék: 2005 2003 afganisztán nőtörténet *4/5 iszlám fundamentalizmus

Ulpius-ház, 2005
[Bokhandleren i Kabul, 2003] ford. Feig András

Afganisztán, a tálib terror bukását követően. Szultán, egy szigorúan az iszlámot követő, de azért relatíve liberális kabuli könyvárus (szamizdatot árul) nagyszámú családjához beköltözik a norvég újságírónő és velük él egy jó darabig. Burkát ölt magára, próbálja az átlagos muszlim nők életét élni. Közben megkapjuk Afg. modern kori történelmét egy tarkabarka tablóban, egyáltalán nem száraz körítésként. Beleszagolhatunk a posztszovjet - poszt-tálib ázsiai mindennapokba: mit esznek, hogy mosdanak, hol alszanak, milyen kevés ruhája van egy átlagon felüli családnak is – részt vehetünk Szultánék nem egyszerű, családi viszályokkal, apai terrorral, pletykákkal erősen túlfűszerezett életében.

A fülszövegben a szerző regényt ígér, talán mert a térség hátborzongatóan véres története után könnyebben eladható a nyugati olvasótábornak egy irodalmibb, light verzió. De így is komoly olvasmány, a lektűr és a tényirodalom közt.

A legmegrendítőbb a szoba homályos sarkából csak a végén ’előlépő’ lány, Leila sorsa, akit a szerző a legszimpatikusabbnak ábrázol, ugyanakkor a legobjektívebben is. Ő a muszlim női sors keserű esszenciája. Kinőve a kamaszkorból, több kérője is akad 19 éves korára, a leginkább hozzáillő egy szegény, informatikusként pályakezdő fiú, a apja és fivérei (!) azonban az öreg, már népes családokkal rendelkező nagybácsik egyikét szánják neki. Leila kötelességtudó, szerény, de ambiciózus, tanárnak készül, és cseppet sem kívánja a csonka kezű vagy putriszegény idős rokonokat férjéül.

És most jön a nyugati, idealista olvasó döbbenete: egy szimpatikus fiúval való négyszemközti párbeszédéből kiderül, hiába a tálibok után szabadon levetett burka, hiába az újrainduló nőoktatás és egyéb – kezdetleges – lépések az emancipáció felé: a lányban fel sem ötlik, hogy ő is dönthetne (hangsúlyozottan nem a család tiltja meg neki a véleménynyilvánítást!). Valójában nincsenek vágyai, sem olyan gondolatai, hogy egyáltalán véleményt keressen magában és azt ki is mutassa - nincsenek érzései, és ott ez így normaszerű. Végül egy öreg nyomorék rokon sokadik asszonya lesz, tkp. cselédje – ami volt szülei házánál is, mint a legkisebb leány.

Asne Seierstad

Felbukkannak a háttérben a híradókból ismert politikusok, pl. Hamid Karzai elnök egy olyan spéci lovaspólóban, amit letépett fejű kecskével játszanak (akárcsak Rambo a mozivásznon), olvashatjuk a tálib rendszer abszurd rendeleteit, amelyeket csak Kafka és Orwell együtt tudott volna előttük kiötölni.

Facebook Tumblr Tetszik

0

A felcserepedés kora

2010.01.10. 12:26 | Pável | 2 komment

Címkék: 2007 *4/5

Lackfi János: Halottnéző
Noran, 2007

Az egykori kisfiú szeme sarkából stírölhetjük végig a nyolcvanas éveket, ezt a még lassan hömpölygő, de a közelgő zuhatag előtt már másként morajló időfolyamot. Amiről szerencséjükre lecsúsztak a mai huszonévesek: ők is fogdosták egykor a lányok kikerekedő mellét, átestek a kamaszkor minden bukkanóján, de már mit sem mond nekik a porlimó, a nájlon iskolaköpeny és félreértik a Trabantot is.

Dragomán György írja a pályatárs új regényéről: Igazából Lackfi János regényét olvasva értettem meg, hogy mindeddig fogalmam se volt arról, milyen is lehetett a későkádárista gyerekkor. Erdélybe ebből legfeljebb csak a Magyarországról érkezett borítékokban küldött rágóspapírok és matricák édeskés szaga jutott el. A Halottnézőnek köszönhetőn viszont tapintható elevenséggel a bőrömön érezhetem a nyolcvanas évek Magyarországát, hiszen a regény gyermekien pontos érzékeléssel idézi fel a napközizős-iskolaköpenyes gyerekkor kedélyességében is nyomasztó légkörét, és közben úgy bontja ki és építi újjá ezt a misztikusan szorongásos legendáriumot, hogy szinte-szinte a sajátomnak érzem.

(Nem nosztalgiával néz vissza...)

A 36 éves költő-műfordító önéletrajzi regénye a korszakot szenvtelenül tárja fel, nem ítélkezik, kerüli a nosztalgiát (ami mindenből giccset csinál), de humorral, iróniával tekint vissza. (Vagy épp naturalista kíméletlenséggel: egyik fejezetében a nyomorúságban élő anya és fia oltárszerűen építik körbe a kemény spórolás árán nullát mutató kerti villanyórát, s előtte üldögélnek áhítatosan: egész életük nincstelensége a felkínált áldozat.) Kis hősünk álmodozásai színes zárványok a szövegben, pl. a Brezsnyev bálnaszerű Csajkái nyomán kikerekedő minikrimi, vagy megtudjuk, hová lesz a mellszobrok alsó fele. Apróbb hibái ellenére (funkció nélkül visszatérő elemek, többször elsütött poénok) szamárfülezze össze minden huszonéves, mert remek (gyönyörű verseken csiszolt) nyelvezeten kapja vissza azt, amit röviden így hívunk, Megyó újbeszédjével: a felcserepedés kora…

Facebook Tumblr Tetszik

0

Magyar Lolita

2010.01.10. 12:24 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *5

Bán Zoltán András: Susánka és selyempina
Scolar, 2007

Zsigó, az öreg kottatáros mámorosan beleszeret egy süldő pincérlányba, s máris belecsapunk a képzelet szaftos lecsójába. Pompás nyelvezettel (“comközépig felnyaló harisnyák”) tárul fel előttünk Zsigó (olykor igen sikamlós) fantáziája.

A narratív szintekkel (’Agyközpont’, ’jelentésírók’ stb.) szinte zsonglőrködik az irodalmár fenegyerek. Az már balladai homályba vész, hogy hősünk megkapja-e, vagy „csak” megalkotja magának S…pinát. (Itt jelezzük: kevesen merték hangosan kérni a könyvet a boltokban…)

Bán Zoltán András Budapesten született 1954-ben. 1980 óta publikál rendszeresen irodalomkritikákat és Csont András néven zenei tárgyú írásokat. 1990–1997 között a Beszélő munkatársa, 2001-től a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője. Fordítóként többek között Theodor W. Adorno, Heimito von Doderer, Robert Musil és Robert Walser műveit ültette át magyarra. Prózai munkái a Holmi című folyóiratban jelentek meg. Kritikáinak válogatott gyűjteményét Az elme szabad állat címen a Magvető adta ki 2000-ben.

BZA (irodalomtudós, lapszerkesztő) első nagyobb szépirodalmi munkája nálam elnyerte ’a magyar Lolita’ címet. Az idetolakodott Nabokov helyett azonban a vitathatatlan előd: Krúdy (akinek szintén bűvészi a prózája). Sőt, Márai hazatántorgó Szindbádja is benne van! A századvég kritikus zsenijének mondott, ám öngyilkosságba menekült Péterfy Jenő is kísért egy bekezdésben (őt BZA állítólag egy külön regényben készül megírni) – ilyen az, ha tudósok művelik (meg) az irodalmat – egyszerűen kifitog a műveltség a regényből. Ennyiben meg Eco-nómikus.

lásd még:

http://evocatio.blog.hu/2009/06/28/bza_susanka_es_selyempina

Facebook Tumblr Tetszik

0

Nagy Gergely: Angst – A városi harcos kézikönyve

2010.01.10. 12:20 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 angst *4

Ulpius-ház, 2007
magyar / kortárs / regény

[négy neonvillódzás]

A regényben egy Angst (Félelem) c. képregényt indít el hősünk és barátja, Graf. Szellemi szabadúszónk sorsa hajsza a médialabirintusban. Villogó neonok, árnyak közt járunk, látványra kész Sin City. Öntörvényű, merész, nem fél sem a dagálytól, sem a hipercool szlengtől.

Prózája minden érzékünket birtokba veszi, a szubkultúrák kaleidoszkópszerűen for(ty)ognak szemünk előtt. A mai harmincasok totálisan urbánus regénye, egyetlen dimenzióban lép túl ezen: hősünk gyakran menekül a tetőkre, az ég alá, a nagyvárosi neurózis elől. (Érdekes kísérlet: vajon hogyan fogadhatják vidéken?) „Budapestben a katasztrófasújtottságát szeretem" (-vallotta N.G. a Zárórában). „A fejhallgatón örökösen szóló savas ritmusok" sosem maradnak abba, ha valaki hosszan hallgatná a várost, „techno-hívővé válna egy életre".

A szereplők karakteresek akár egy képregény figurái, és végre úgy szólalnak meg, ahogy azt a mindennapokban, a való világban is tennék, bár több rejtett Neurotic és URH idézet szerepel, mint amennyit akár jómagam is használok. (SzuperApu)

Kultkönyvnek íródott, de nincs izzadságszaga: a kritikák zöme kedvezően fogadta, előző két kötete most beváltott ígéretének fogva fel. Az Amerikai psycho szerzőjét, Bret Easton Ellist emlegették, a prae.hu pedig jól írta: legközelebbi hazai rokona Jakes Smiles 1 linkje lehetne – de kár hasonlítgatni, a szakzsargon élettelenül hull alá ebben az erőtérben.

(1969-)

Korábbi művei: Basszus! zene és szöveg (regény), Adjatok egy pontot (novellák)

Facebook Tumblr Tetszik

0

Nagy Koppány Zsolt: Nagyapám tudott repülni

2010.01.10. 12:18 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *4/5

Magvető novellárium, 2007.
magyar / Erdély / kortárs / novella

[négy és fél fricska]

Nagy Koppány Zsolt novelláskötete mind tematikáját, mind stílusát tekintve újszerű és izgalmas könyv. A szerző már a 2006-ban megjelent, díjnyertes regényében, a Jozefát úr, avagy a regénykedés című könyvben bizonyította, hogy vonzódik a szövegtest kisebb-nagyobb egységein belül való stilisztikai változatossághoz, továbbá azt is, hogy ezeket az állandóan módosuló részeket és részleteket képes kezében tartani és egységesnek ható szövegbe helyezni.
A Nagyapám tudott repülni című könyve szintén erre tesz kísérletet – ráadásul itt a novella műfaja még nagyobb teret biztosít a stílusokkal, egyszersmind a tematikával való játéknak.

A fiatal, marosvásárhelyi születésű író regényével már vastagon beírta magát a kortárs irodalomba. ’Csak’ Sigmond István Varjúszerenádja előzte meg az Irodalmi jelen regénypályázatán NKZs Jozefát úr… c. remekét.

Mint eddig, most is játszik az olvasóval. Az elbeszélések feszesre szabottak, a címadó, első részben komorabb hangvételűek, míg a második fejezet stílusparódiák csokra – ezek közt a két Esterházy-fricskát is felfedezni véltem, melyet az író később szóban nem tagadott, de meg sem erősített…

Mindvégig jellemzi a virtuozitás, nyelvében és fantáziájában egyaránt. Egy baja van csupán a kötetnek, alig másfélszáz oldal. De kitehető a Jozefát úr mellé a polcra. És szorítsunk mellette üres helyet: szerzőnk alig 29 éves és grafomán…

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz

2010.01.10. 12:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *4/5

Szignatúra könyvek
Alexandra, 2007
magyar / kortárs / vers / gyerekvers

[négy és fél bóbitás bölömbika]

'Korhatáros gyerekversek’ – szól az alcím, nos, ez 10-100-as korhatárt jelent… Weöreshez, Varró Danihoz hasonlítható bravúrköltészet a fiatal író-műfordító második kötete.

A legszigorúbban kovácsolt versezetekben humoros gyermekversek lapulnak, a ritmus, a rímek játéka elgyönyörködtet kicsit, nagyot egyaránt. A vízilovak mellett sokféle állat lakik még a könyvben: a Hét Rét Görénytől a Szőrösszívű Szőregéren át a simogatni való mamutig. „Bikkfa hegyében a bikkmakkban / közepes kukac esz cikkcakkban. / Odabent rágcsál régesrég, / sehová se siet, csak éhes még.” (Némely kukacok…)

Mégsem csak gyerekkönyv: kisebb része felnőttnek szól, mert hiába játékossága, utálásai érthetetlenek gyerekszemmel. Ellenben könnyedén gyermekverset gyúr pl. Vörösmarty Előszavából: baljóslatú, groteszk képeit csak egy felnőtt érti, ám közben „nyúl Botond” vadóc történetét a gyermek is élvezi. Vörösmarty mellett átgyúrt még Petőfit, Adyt és másokat, vagy alkot nonszensz-t, badart. Még limerick-rajongók is találnak fogukra valót.

Ha van nálad elég medve,
meg fogsz lenni elégedve:
akad, ha kell, aki mindig
vigyáz becses személyedre.

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

Lucky Luke: Jesse James

2010.01.08. 15:38 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1969 2008 wild west *5

írta Goscinny; rajz. Morris

[Jesse James, 1969] ford. Banitz Ildikó, Simon István
Lucky Luke
Pesti Kv. K., 2008

Természetesen: 5-ös. Nemcsak a cartoon-ért, hanem a poénokért is – pl. a benne rejlő Robin Hood-paródiáért…

Lucky Luke a leghíresebb vadnyugati hős. Az árnyékánál is gyorsabb képregény-figura történetei évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.
A felnőttek és a gyerekek számára egyaránt élvezetes, fergeteges humorú történetek a vadnyugat hőskorában játszódnak. Lucky Luke nem csak fantasztikus céllövő tudományát, hanem eszét is használva harcol a gyengékért a kor banditái, rablói és hamiskártyásai ellen.
A sorozat nyolcadik epizódjában Jesse James-szel, a hírhedt banditával ismerkedünk meg. Jesse és társai Nothing Gulchban ütik fel tanyájukat. A helyiek eleinte tartanak tőlük, de a banda tagjai mintapolgárként viselkednek. Eloszlanak a kezdeti aggályok, és az idegenek nagy népszerűségre tesznek szert. Azonban hamarosan fordul a kocka…

A belső hátoldalon életrajzi összefoglaló a banditáról: valóban megfilmesíteni való történet... (És ezt még esküszöm a hollywoodi forgatás előtt írtam! - a januári posztok utólagos feltöltések.)

Brad Pitt & Jesse James: Real-life Relatives

Állítólag tudta, hogy egyszer az emberei fogják feladni. De hogy épp akkor lövi tarkón „a gyáva Robert Ford"…, mikor ő székre állva porronggyal törölget egy képet..? Ez olyan kispolgári – mármint a pozíció, olyan "ágybanpárnákközt”, sőt még rosszabb, egy rablóvezérnek legalábbis, nem?

kalózblog

Facebook Tumblr Tetszik

0

Chico Buarque: Budapest

2010.01.08. 15:35 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 magyarország 2003 *4/5

buarque bp.jpg [Budapeste, 2003] ford. Pál Ferenc
Athenaeum 2000; 2005
portugál / brazil / kortárs / regény

[négy és fél gólpassz]

Ritkán esik meg olyan, hogy már az első néhány tucat oldal után felírom a csillagos ötöst… Az írás mágiája … amiről elsősorban szól. Aki a cím nyomán azt várja, hogy megtudja, milyennek látja egy pénzes nyugati (éppen egy brazil) a mi westbalkáni koszfészkünket és óriáskuplerájunkat, az ne vegye se kézbe, se szájba... Nem a Gödör és a Sziget négykézlábas útikalauza, hanem… mint A történetárus c. norvég regény. Abban egy olyan alak a főszereplő, aki neves írók „négere”, itt: közéleti szereplők beszédírója.

Rio de Janeiro és Budapest között játszódik a történet, amit egy 30-as éveiben járó brazil író és amatőr nyelvész, José Costa mesél el.
Amikor Costa éppen hazafelé tart egy isztambuli „névtelen íróknak” rendezett konferenciáról, a repülőgép bombafenyegetés miatt kényszerleszállást hajt végre a magyar fővárosban, Budapesten. Itt azonnal elbűvöli a magyar nyelv, amiről „az a mondás járja, hogy az egyetlen nyelv a világon, amit az ördög is tisztel”. Rio-ba való visszatérése után álmában magyar szavakat kezd mormolni, miközben ébren egy szexuálisan túlfűtött önéletrajzot ír, négeríróként (más nevében – ghostwriter). Beleunva a munkájába és nem túl boldog házasságába, visszarepül Budapestre, ahol becserkészi és elcsábítja mind a magyar nyelvet, mind pedig az elvált Kriska-t, szadisztikus magyar nyelvtanárnőjét.

José Costát mágnesként vonza a magyar nyelv, egy családi balhé után ideutazik és itt is ragad, magyartanárnője (a) szeretője lesz. Legutóbbi könyve, amit egy német celeb önéletrajzaként gyártott le (Teleírt nők címmel), bestseller lesz, őt pedig gyötörni kezdi a kibeszélhetetlen siker. És a féltékenység: még nejétől is ezt a könyvet kapja ajándékba („egyszerűen zseniális”- mondja a nő, de őt ’néger’ szerzőnket köti az üzleti titkok). Ami azért kínos, mert a szeme előtt kacérkodik a neje az igazinak kikiáltott íróval, sőt a német pasas még el is csábítja Vandát.

Közben nyakukra nő a 'bedolgozó' szövegipari szakma: a 'ghost writer'-ek előlépnek az árnyékból, nemcsak hogy felvállalják nevüket és arcukat, egyenesen sztárok lesznek. Sikk lesz befutott 'négerrel' íratni a saját művet.

De visszatérve cselekmény fősodrához: nem is Magyarországra emigrál ő ekkor, hanem a magyar nyelvbe. Mikor pedig a bajok csőstül szakadnak rá, személyisége pusztulását semmi nem mutatja jobban, mint az időközben felszedett magyar nyelvtudásának látványos romlása. Annyira beleássa magát a nyelvtanulásba („Úgy csipegettem össze innen-onnan az általam ismert nyelvekből a szavakat, ahogy egy frissen elvált férj látogatja végig volt szeretőit.”), hogy barátnője, Fülemüle Kiska (Krisztina) már beajánlhatja a Szépirodalmi Klub üléseinek jegyzőkönyvvezetői állásába, ahol hamarosan lektori munkát is végez.

Hősünk immár a harmadik nyelven válik íróvá. A cselek a történet mentében azt érzékeltetik, hősünk afféle irodalmi Orlando. Magyar verseskötetét sem a maga nevében írja, hanem egy kiégett magyar poétán segít vele: Kocsis Ferencnek (nincs ilyen nevű magyar poéta - akit esetleg érdekel) ez meghozza a várva várt sikert, ám Kocsis maga leplezi le jótevőjét, mikor a kiadó a siker láttán újabb kötetet vár tőle. Végül az ál-írók egyik konferenciáján (! - vajon van ilyen?!) haragost szerez magának a kollégák közül, aki elintézi kiutasítását Magyarországból, ami sikerül is, illegális munkavégzés címén. Ám Kocsis önleleplezése meghozza neki a hírnevet és a kiadó 'visszahozatja' őt Magyarországra, második verseskötete már Zsozé Koszta néven jelenik meg.

Ami a helyismeretet illeti, a szerző bizonyára ismeri Budapestet és – brazilként a focistáinkat (a gugli fotótára szerint ő is focizik), máskülönben nem lett volna merészsége Bozsik sugárútról fantáziálnia, vagy egy rendőrtisztet (?!) Grosicsról elnevezni. De régen járhatott erre: egyik szereplőjével még Fecske cigarettát szívat...

-Egy fecske még nem csinál brazil nyarat

Linkfal

moly
a fülszöveg
Onder Csaba/ÉS.hu
sulinet.hu
a szerző honlapja
wikipédia
port.hu
és jaj: Elle-olvasók...
(néhány lány kivételével: ó jaj mennyi olvasni nem tudó fiatal! ÁÁÁÁáááá...)

Facebook Tumblr Tetszik

0

Azár Náfíszí: A Lolitát olvastuk Teheránban

2010.01.08. 15:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2003 irán 2007 nőtörténet *4/5

[Reading Lolita in Tehran, 2003] ford. Sipos Katalin
Európa, 2007.

[négy és fél lőrés a burkán]

Ez az a könyv, amely a legtöbbet tette azért az utóbbi években, hogy el tudjuk képzelni, milyen az élet (főként a nők számára) Iránban az iszlám forradalom óta. Náfíszi az Egyesült Államokban tanult, s az ottani iráni diákok körében ő is lelkesen vett részt az egyre hevesebb és erőszakosabb politikai vitákban: mindannyian egy új Iránról álmodtak, de ezerféle módon képzelték el hazájuk átalakítását.

A perzsa írónő hármas fonatú varkocsba fonta történetét: életközeli riportok a fundamentalista Irán mindennapjairól keverednek feljegyzésekkel angol, amerikai írókról (Nabokov, H. James, Fitzgerald, Austen), mindezt Khomeini halála után Amerikába költözve egészíti ki magánjellegű iráni naplórészleteivel mozaikszerű, mégis egységes memoárrá.

Abszurditások futószalagja a nyolcvanas évek Iránja: még az Ezeregyéjszaka meséit is betiltják, a filmcenzor vak (s mint a megvakult rendezőt játszó Woody Allennél: egy titkár segíti tájékozódni, ő is interpretálja számára a filmet), betiltják a Lolitát (is), miközben az életben a még fiatalabb lányokat is kiházasítják. Vagy mint egy megvalósult orwelli kép: a jól nevelt gyermekek reggelente meggyónják szüleiknek illegális álmaikat. A tanárnő pedig kényszerből próbapert rendez az egyetemen A nagy Gatsby és az iszlám állam között. Az egyetemi oktatót a fennálló rend ráébreszti:

„Az irodalom nem mondanivalója miatt veszélyes a hatalomra, hanem fikcionalitáshoz való viszonya miatt.”

moly

Facebook Tumblr Tetszik

0

John Updike: Párok

2010.01.08. 15:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1990 1968 *4/5

[Couples, 1968] ford. Debreczeni Júlia

Pécs, Victoria, 1990; 1998

[négy és fél kufirc]

A történet a közelmúltban, egy amerikai kisvárosban játszódik, ahol a munkán és a házasságtörésen kívül mást nem nagyon lehet csinálni. A párok – mindenki a másik párjával – kényelmes ágyakban űzik szeretkezéseiket: van akinek ez csupán játék, van akinek igazi szerelem, van akinek hódító és bódító érzés, van akinek csak pajzs a halálfélelem ellen.
A nyers szókimondás és a filmszerű, briliáns stílus egysége a mű, az amerikai házasság – és házasságtörés – kegyetlenül őszinte ábrázolása.
(fül)

Négy (4!) éve jegyeztem fel ezeket róla, talán igaz sem volt…:

Keresztbe-kasul dévajkodó házaspárok a hatvanas évek USÁ-jában. Mindenki mindenkivel megbeszéli, majd csinálja is…

"Nem kapott levegőt, hogy elmagyarázza, hogy ha most folytatják a viszonyukat, az már bűn, annál inkább, mert a múltban annyira jó volt. Bebocsátást nyertek Isten játékszobájába és boldogságban úszva együtt töltötték a padlón az egész délutánt, de most eljött az idő, amikor vissza kell rakni a játékszereket a dobozokba, és a székeket vissza kell állítani szép sorban a falak mellé."

Olykor azért mellbevágó mondatok is felbukkannak a teleregényszerű hétköznapok áradatában. A Kennedy- és Johnson-éra prüdériájában még lázíthatott – bár írónk valószínűleg most sem akar tőlünk semmit, csak teleobjektívvel kukkolta saját olvasóit. :)

"A házasságtörés lehetőség egy jelentéktelen ember számára egy másik jelentéktelen ember élvezetére."

R.I.P., te vén kölyökróka.

(1932-2009)

moly
Scala olvasónaplója

Facebook Tumblr Tetszik

0

Vaszary János: Szajna-parti kaland

2010.01.08. 13:44 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: párizs 2007 1942 *4

Ulpius-ház, 2007 (1. kiad.: Szajnaparti kaland, Írás [1942])

A szerzőről: ő a bátyja a híres Monpti, A szőkékkel mindig baj van, a Hárman egymás ellen stb. regények írójának, Vaszary Gábornak.
János (1899-1963) vérbeli színházcsináló: írt, rendezett, játszott. Muráti Lili férje, II. világháború végi vesszőfutásukról vall Zörgetik az ajtót c. memoárja (V.J., a festő névrokon csupán).

A Szajna-parti kaland irodalmunk egyik legsikeresebb regénye, tele friss humorral, szerelemmel, világfájdalommal, és boldogsággal. Egy kis párizsi szálloda, egy lobogó szerelem, csontig hatoló éhezés, kalandok, minden hájjal megkent magyar tengerész, svéd vendégmunkás, menekült orosz herceg és egyéb nemzetközi szélhámosok. A háttérben pedig a Szajna-part, ahol minden kezdődik és végződik.

A regény története egyszerű, azt hihetnénk, a húszas években nyomorogni és reménytelen szerelmekért indultak világgá a fiatalemberek (vö. Rejtő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam). Hősünk alkalmi munkákból tengődik, közben egy titokzatos(kodó) francia lánnyal zuhan abba a bizonyos sötét verembe. Szellemes lektűr rejtői humorral, és ez nem csak rang: döbbenetes a hasonlóság egyes P. Howard-i poénokkal. (Párhuzamos a pályájuk is a színházi stúdiumok idején.)

A keserűbe forduló szerelmi szál mellett feltárul Párizs gyomra, s a többé-kevésbé kedves szélhámosok közt, ha nem is Vanek úr, de egy forradalmat szervező orosz herceg is fel-, majd letűnik…

A könyvtárak hajlamosak a testvérpár több művét – ezt is – is a ’szerelmes könyvek’ polcára helyezni, ez kérem, főbenjáró vétek!

Facebook Tumblr Tetszik

0

Darvas László: Grotex felnőttképeskönyv

2010.01.08. 13:36 | Pável | 2 komment

Címkék: 2009 verses reci *4

Darvas László versélményei
rajz. Felvidéki András
Barlang K., 2009.

Parádés, a legnagyobbjainkhoz méltó versparódiákba botlik azonnal, aki felüti Darvas László Grotex című „felnőttképeskönyvét”. Ahol a pingvinek egymásnak szolgálnak fel. Ahol mi döntjük el, melyik betyár raboljon ki bennünket. Ahol a sündisznók hiányos képzést kapnak az egyetemen. Ahol a Szőke nőt ünnepélyesen megkövetik. Ahol Noé Darwint is magával viszi a bárkára. Ahol népvándorlásban a magyarok nyerik a szépségversenyt. Ahol a rókákat négyzetre lehet emelni. Ahol sumérok állítanak be a tornácunkra. Grotex világ. Felnőttképeskönyv – olvassatok fel belőle apukának-anyukának, mielőtt ágyba zavarnátok őket.

"Csacsizsoltár

Engem nem zavar a
bőgése sem,
van benne áhítat
bőségesen,
s bár nem jut túl az
ián:
mi tán szebben daloltunk a
litán?!
(ián)"

Alapvetően szójátékok a versikék. Néha telibe talál, néha erőltetettnek tűnt számomra – de lehet, épp ezek nyerik majd el mások, főleg a kisebbek tetszését, elvégre a gyerekelme nyitottabb, mint amilyen hatósugarú az én mentális járókeretem.

Nem csak színvonalában vegyes a kötet: pl. egy „gyerekes” strófát olyan versike követ, amely a karbantartás/szarbantartás-tréfára épít, és ez mégiscsak nóvum gyerekvers-irodalmunkban…

Vannak igen egyszerű, de jópofa viccekre kihegyezett versikék – amelyeknek lehet, hogy nem használt a megverselés, de ezt döntse el ki-ki magában:

"Előkészület

Felbrúzolok az ördög honlapjára
(www.kenkoves.hu)
megnézem, milyen a pokol,
ha lefagy."

A bűn rossz versikéket nem idézem, mégiscsak egy ajánló ez a poszt, és nem lebeszélő, azokat az oldalakat lekvárral tapasszátok össze…

Ha a szerző türelmetlen,
s jótanácsra nem vár:
kritikusabb olvasója
fegyvere a lekvár.

(Elnézést e verses, adhoc merényletért – pável)

Bizony elkelt volna egy szigorú szerkesztő. Egy versében utal Romhányira, és a most következő szójátékra: meddőhányás ez néha.

Szóval, a nagy Rímhányó klasszikusához nem ér fel, de pl. már majdnem méltó társa a szintén bravúros, játékos félig gyerek-, félig felnőttverseket író Havasi Attila 1001 magányos rinocéroszának. (Hogy még egyet ajánljak. De őt már csak antikváriumban leled fel.)

Facebook Tumblr Tetszik

0

egy kalóz az elváráshorizonton

Jelszavaink valának:

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szörcs

Irodalmak nyelv, stb szerint

műfaj, egyéb kategória

Archívum

Szerzőim

admin

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Szertár

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

Sorozatok, sorozatcímek (szerk.alatt)

Kiadók szerint

2010.01.12. 10:26 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 hüjekönyv ezmiez?

2010.01.12. 10:22 | Pável | 2 komment

Címkék: 2005 állatok hüjekönyv csakbeleolvastam *2

2010.01.10. 13:55 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: szocializmus csehszlovákia 20. század 200? *4 beneš

2010.01.10. 13:50 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2009 nőirodalom *4

2010.01.10. 13:45 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: hirdetés 2008 *5

2010.01.10. 13:41 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 *5

A sütemények édes élete

2010.01.10. 13:38 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: kerékpár 2009 *5

2010.01.10. 13:31 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1993 *5

2010.01.10. 13:27 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2006 2001 *5

2010.01.10. 12:49 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2003 1998 kuba *5

2010.01.10. 12:38 | Pável | 2 komment

Címkék: 2002 *5

2010.01.10. 12:32 | Pável | 1 komment

Címkék: 2005 2003 afganisztán nőtörténet *4/5 iszlám fundamentalizmus

2010.01.10. 12:26 | Pável | 2 komment

Címkék: 2007 *4/5

2010.01.10. 12:24 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *5

2010.01.10. 12:20 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 angst *4

2010.01.10. 12:18 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *4/5

2010.01.10. 12:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2007 *4/5

2010.01.08. 15:38 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1969 2008 wild west *5

2010.01.08. 15:35 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 magyarország 2003 *4/5

2010.01.08. 15:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2003 irán 2007 nőtörténet *4/5

2010.01.08. 15:17 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1990 1968 *4/5

2010.01.08. 13:44 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: párizs 2007 1942 *4

2010.01.08. 13:36 | Pável | 2 komment

Címkék: 2009 verses reci *4