Jelszavaink valának:

§ "A könyvtár a haza legjobb meghatározása.” (Elias Canetti) § "A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” (E.P.) § "Si apud bibliothecam hortulum habes, nihil diderit. / Ha könyvtárad a kertre néz, mi mást kívánhatnál?" (Cicero?) § "A könyvtár olyan mint egy borospince. Ott sem kell mindent meginni." (J.C.Carriére - U.Eco) § „Úgy tűnik, az életben egyszer óhatatlanul eljön egy pont, mikor az embernek el kell döntenie, irodalmár-e, vagy egyszerűen csak szereti a könyveket, s én kezdem belátni, hogy könyvszeretőnek lenni sokkal jobb buli.” (Nick Hornby) § Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott." (Babits Mihály) § "Pro captu lectoris, habent sua fata libelli" (Terentius Maurus) § "-Szerinted van ennek a történetnek tanulsága? -Hogy mije?" (Dániel András: Tengerre, kuflik!) § – Biztos, hogy mindent olvastam, amit maguk olvastak. Ne higgyék, hogy nem. Komplett könyvtárakat végeztem ki. Bőrkötéses gerinceket és ROM-meghajtókat koptattam el. Volt már olyan, hogy taxiba ugrottam, és azt mondtam: „a könyvtárba, és lépjen a gázra.” (David Foster Wallace: Végtelen tréfa)

Mondd! (köszönet minden beszólásért!)

Szerzőim

Facebook oldaldoboz

a legfrissebb 77 mese: tartalomjegyzék

Pável itt iszik és olvas még:

CÍMKEFELHŐ

*0 (1) *1 (3) *1/2 (4) *2 (18) *2/3 (30) *3 (88) *3/4 (194) *4 (272) *4/5 (220) *5 (111) *5+ (4) 1. század i.e. (1) 1. világháború (18) 13. század (1) 14.század (1) 15. század (2) 1548 (1) 16. század (6) 1654 (1) 17. század (6) 1734 (1) 18+ (1) 18. század (8) 1810 (1) 1844 (1) 1846 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848-49 (4) 1851 (1) 1857 (1) 1865 (1) 1878 (1) 1883 (2) 1885 (1) 1887 (2) 1888 (1) 1889 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1896 (1) 1897 (1) 1898 (1) 19. század (13) 1900 (1) 1905 (1) 1906 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1910 (1) 1913 (1) 1914 (1) 1916 (2) 1917 (2) 1919 (2) 1920 (2) 1921 (1) 1923 (1) 1924 (4) 1925 (4) 1927 (4) 1928 (3) 1929 (3) 1930 (5) 1931 (2) 1932 (1) 1934 (4) 1935 (3) 1936 (1) 1937 (3) 1938 (7) 1939 (1) 1940 (1) 1941 (6) 1942 (3) 1943 (2) 1944 (7) 1945 (5) 1946 (1) 1947 (5) 1948 (2) 1950 (2) 1951 (4) 1952 (3) 1953 (3) 1954 (1) 1956 (15) 1957 (2) 1958 (3) 1960 (3) 1961 (2) 1962 (1) 1963 (4) 1964 (6) 1965 (3) 1966 (4) 1967 (3) 1968 (9) 1969 (6) 1970 (1) 1971 (2) 1972 (5) 1973 (4) 1974 (2) 1975 (4) 1976 (4) 1977 (3) 1978 (2) 1979 (5) 1980 (1) 1981 (8) 1982 (6) 1983 (3) 1985 (1) 1986 (6) 1987 (2) 1988 (4) 1989 (6) 199* (1) 1990 (4) 1991 (7) 1992 (5) 1993 (5) 1994 (8) 1995 (5) 1996 (9) 1997 (13) 1998 (6) 1999 (10) 19? (1) 2. világháború (43) 20. század (43) 2000 (17) 2001 (17) 2002 (12) 2003 (27) 2004 (23) 2005 (44) 2006 (45) 2007 (74) 2008 (54) 2009 (60) 200? (6) 2010 (119) 2011 (140) 2012 (177) 2013 (143) 2014 (108) 2015 (39) 2016 (32) 2017 (21) 2018 (4) 2019 (4) 21. század (5) adapter (2) ady (1) afganisztán (1) afrika (3) album (8) alkohol (2) állambiztonság (2) állatok (3) alternatív történelem (3) andrássyak (1) angelologia (1) angst (1) anne frank (2) antall józsef (1) apák és fiúk (2) argentina (3) arisztokrácia (1) assange (1) atatürk (1) ausztrália (1) autizmus (1) autó (1) ávh (2) ázsia (1) bakony (1) balaton (3) bálint györgy (1) balkán (6) balkáni háború (1) baltikum (2) bánság (2) barba (1) barbapapa (1) báthory erzsébet (1) békés márton (1) belgium (1) beneš (2) best of (8) bibliográfia (5) bihar (1) bizánc (1) bloomsday (2) boksz (1) boncza berta (1) bookkake (2) bor (5) bori láger (1) börtön (1) bosznia (1) budapest (24) bűnügy (1) cenzúra (2) cia (2) cicero (1) cigányság (2) civilség (2) cocteau (1) csakbeleolvastam (103) csakúgy (14) családtörténet (2) csángók (1) csehország (2) csehszlovákia (3) csinszka (1) csoóri sándor (1) csucsa (1) csukaszürke (1) dachau (1) diktatúra (2) diplomácia (3) dominika (1) don-kanyar (1) drog (3) duplakönyv (1) ebihal (1) ebook (8) egyháztörténet (2) egyiptom (1) eichmann (1) előítélet (1) elsőkötetes (35) embermentés (1) emigráció (8) emléknap (1) english (1) építészet (3) erdély (13) észtország (1) etológia (2) európa (6) eutanázia (1) evolúció (1) ex libris (1) ezmiez? (12) facebook (1) fagylalt (1) falvédő (1) fegyver (4) fehéroroszország (1) félmagyar (2) felvidék (1) férfi (1) fiatalság bolondság (1) fidesz (2) film (10) fizikus (1) foci (7) folyóirat cikk (1) főpincér (1) fordításirodalom (2) fotóművészet (4) franciaország (3) freud (2) futás (1) fütyülő (1) garfield (3) gavrilo princip (1) germanisztika (1) gestapo (1) gödöllő (2) grafika (1) grönland (1) gulág (3) gy.i.k. (1) gyarmati dezső (2) gyászbeszéd (2) gyurcsány (2) háborús bűnös (1) habsburgok (2) haderő (1) hadifogság (3) hadtörténet (17) haining jane (1) hajdúk (1) halál (3) halandzsa (1) hamsun (1) helytörténet (11) henszlmann imre (1) herzl (1) heydrich (1) híd (1) higiénia (1) hipszter (1) hirdetés (1) historia vip (3) hitler (4) hóhér (1) hollandia (3) hollywood (1) holokauszt (22) horrorpornó (1) horthy-kor (9) hrabal100 (4) hüjekönyv (7) humánetológia (1) hunyadiak (1) húsvét szigetek (1) idézetgyűjtemény (4) india (1) ira (1) irán (3) írás (1) író (52) irodalmi élet (3) írország (2) írósimogató (1) iszlám (4) iszlám fundamentalizmus (3) itália (1) itallap (3) izland (1) izrael (9) janus (1) játék (7) jog (1) k.é.m. (1) kádár-kor (14) kádárjános (5) kánon (1) kapucsengő (1) kárpátalja (2) katasztrófa (1) kaukázus (1) kazinczy ferenc (1) kefír (1) kelet-európa (1) kémkedés (3) kennedy (1) kentaur (1) képeslap (1) képzőművészet (4) kerékpár (1) kertész imre (2) kiadatlan (1) kiállítás (11) kibuc (1) kína (2) kistehén (1) kivégzés (1) kommün (1) kommunikáció (1) konferenciakötet (1) konstantinápoly (1) könyvfesztivál (1) könyvhét (2) könyvkultúra (3) könyvmáglya (1) könyvtár (3) könyvünnep (3) korbácska (2) korea (3) körmagyar (1) korrupció (5) kőszeg (1) közbeszéd (1) közel-kelet (2) közép-európa (3) középkor (3) közép európa (1) közgáz (1) krúdy (1) kuba (1) kuflik (1) láger (9) lakatos andrás (1) latin-amerika (2) lázár jános (2) lengyelország (1) lenin (1) leszbikus (1) levante (1) levéltár (2) liberalizmus (1) london (1) macska (1) maffia (1) magyar (1) magyarország (121) márai (1) margit sziget (1) martiny sámuel (1) mártír (1) mátyás (1) média (9) mém (1) menedzsment (2) merénylet (1) mese (1) miamagyar (4) migráció (6) mikrotörténelem (2) mi lett volna ha (1) modigliani (1) moly.hu (2) monarchia (6) mongolok (1) móricz (1) mozi (1) mta (1) munkaszolgálat (1) művész (4) múzeum (2) muzeumpedagogia (1) nagyazistenállatkertje (2) nagy britannia (1) nagy imre (1) négykezes (9) nemcsakgyerek (4) nemcsakhrabal (1) német-római birodalom (1) németország (14) nemzetkép (3) nemzetszocializmus (12) neokon (1) népirtás (2) nepoleon (1) nka (1) nobel (7) nőirodalom (5) norvégia (1) nőtörténet (8) no komment (1) nyelv (3) nyelvészet (2) nyilasok (3) öko (1) ókor (1) olaszország (3) olvasás (1) olvasnivaló (10) olvasónapló (7) olvastam még (9) orbán viktor (4) oroszország (4) ősmagyar (1) összeesküvés (2) osvát (1) oszmánok (2) ottlik (1) palesztina (1) pap (1) pápa (3) párizs (3) parlament (1) paródia (1) pavel (2) pável (4) pestis (1) picasso (1) poirot (1) politika (29) politikus (15) portré (1) prága (1) publi (2) pukipor (1) puskás (1) putyin (1) rákosi-kor (11) rebellió (1) reformkor (1) rendszerváltás (17) repülés (1) resztli (44) réz andrás (1) rippl rónai (1) róma (5) római birodalom (4) románia (6) románok (1) rops felicien (1) saint-ex (1) sakk (1) sissi (1) sör (6) sörcsillár (1) sport (10) svájc (1) szabadkőművesek (1) szabad európa rádió (1) szabó magda (1) szakács (1) szamizdat (4) szarajevo (1) századforduló (3) széchy tamás (1) szeged (1) székelyek (1) székely éva (1) szellemtörténet (1) szentkuthy miklós (1) szerb antal (1) szexipar (1) szexus (6) színek (1) színész (3) szingli (3) szíria (1) szívritmuszavar (2) szlovákia (3) szobor (1) szocializmus (28) szociofotó (1) szociológia (5) szófelhő (14) szólásszabadság (1) Szörényi (1) szovjetunió (14) sztálingrád (1) sztankó soma (1) tabán (1) tanácsköztársaság (1) tank (3) technika (1) terrorizmus (3) tesla (1) tévé (2) thienemann tivadar (1) titkosszolgálat (3) többrészes poszt (1) tőgy (1) toll (1) törökök (1) történész (9) történészvita (2) tóth kornélia (1) trianon (4) trieszt (1) tudós (2) tűzoltók (1) tv (1) udvari élet (2) ügynök (2) ukrajna (1) uralkodó (4) urban (1) usa (7) úszás (1) utánlövés (1) utópia disztópia (4) vámpírok (4) városkép (1) varsó (1) vasút (1) vendégposzt (1) vers (1) verses reci (22) versjáték (1) vörös farok (3) weimar (1) weöres100 (4) wild west (4) ybl miklós (1) zsidóság (10) zsiguli (1) CÍMKEFELHŐ

Kiadók szerint

Elkorhadt varázspálca

2011.06.28. 11:30 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 1945

Márai Sándor: Varázs - színmű
Helikon, 2011
[1. kiad.: 1945, Révai Testvérek]

[három és fél mellékszerep]

 

 

 

Fülecs:

Márai Sándor 1944-ben írt, Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja.

Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja.

A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejtette.

Hogy hű legyek kedvenc íróm paradoxonjaihoz:
-Még szerencse, hogy Márai is írt gyenge darabokat, máskülönben ki merné még olvasni őt?

Munkaköri leírás tesó-szárnysegédeknek

2011.06.27. 11:02 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2008 szexus

Barney Stinson és Matt Kuhn: A tesó kódex - a CBS Így jártam anyátokkal című sorozatából 
[The bro code, 2008]
ford. Gyurkovics Máté és Pusztai Péter
Könyvmolyképző K., 2010

[egy eltartott kisujjú: négy és fél ujjas tesópacsi]

 

Barney Stinson tul'képp csak egy mellékszereplő egyik kedvenc sorozatomban, mégis lemos mindenki mást a képernyőről – a figura és a színész egyaránt érdekesebb, mint bármelyikük a jövendőbelijét kereső Ted asztaltárságából.

Na de tegyük méltó helyére ezt az opus magnumot! (Nem, Tesók, most nem a arról dumálok.) A mű a világirodalomban egyedülálló módon ötvözi a szikár jogi constitutumok komolyságát és a bővérű humor léhaságát, bár tesóalkotmány, lehet felette röhögni is, persze csak ha a csajunk nincs otthon, mert még belenéz – bár ez sem tragédia, pasifelügyelet mellett nem gond, mert megmutathatjuk neki az egyetlen, csajoknak szóló fejezetet (ha elöl felejtenénk, itt hagyjuk nyitva), ami meggyőzően félrevezető, csak legyint ránk, és megy vissza körmöt ráspolyozni. (Bár a Tesó-ősatyák hatalmas lehetőséget rejtettek itt el, ami a női életpálya modellt illeti: feltalálták - és egyben hozzájárultak - a női szárnysegéd intézményéhez - ami zseniális trükk! Részletek, fortélyok és használati útmutató a könyvben. Csak nehéz kinevelni őket rájuk találni...)

A bambulás prizmája

2011.06.23. 10:00 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: rendszerváltás 2011

 - avagy a jóhiszemű elkúrók

 

Ács Margit: Kontárok ideje
Helikon, 2011
magyar/kortárs/novella/kisregény

[négy krumplis pogácsa]
 

"Ács Margit (...) Egy félelmetesnek tűnő betegség kapcsán érezte meg, hogy mennyire nyomasztja, talán úgy kell elmúlnia a világból, hogy nem adja át a rendszerváltás időszakában összegyűjtött (keserű) tapasztalatokat, melyek megírásához két évtizeden át kereste a nyelvet és az időt." (prae.hu)

 

Ács Margit elég ismeretlen lehet a szélesebb (nem szakmai) olvasóközönség előtt, Pável is csak azt hitte, ismeri, összekeverte egy régi olvasmányélményével, de nem bánta meg a tévedését, jó volt felfedezni, hogy vannak még egészséges emlékezetű emberek, ami a mögöttünk hagyott huszonvalahány esztendőt illeti.

Ács Margit 1941ben született Újpesten. 1964-től 1987-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987-1992 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, azóta a Kortárs c. folyóirat rovatvezetője. Könyvkritikákat, tanulmányokat pályája kezdetétől publikál. 1975-ben jelentkezett novelláival, elbeszéléseivel. Legutóbbi saját (nem szerkesztői) kötete a Jeleneink és múltjaink c. magyar irodalomtörténet (Felsőmagyarország K., 2006.)

 

Szóval, Ács "ismeretlenként" elég termékeny író és szerkesztő (pl. Lázár Ervint, Kosztolányit adta nyomdába). De ez még semmi. Utánaolvasva  - mondom, nem vagyok berekbéli - leesett a tantusz, irodalmárpápa özvegye ő, Domokos Mátyásé. De nézzük a könyvet magát.

"Az 1988 és 1994 közötti, úgynevezett rendszerváltó években játszódó kötet hét elbeszélést és egy hosszabb, kisregénynek is beillő prózát tartalmaz. "A rendszerváltás éveit nagy intenzitással éltem meg. Izgattak a tapasztalatok, melyeket a mozgalomszervezés során szereztem a változás reményének az eufóriájában, és emellett rám bízott teherként hurcoltam magammal az ellenségessé váló egykori barátságok élményét, a gyűlölet légkörét, amely 1990-ben ráült az országra" - indokolta az idén júniusban a hetvenedik születésnapját ünneplő írónő, miért szerveződött a novellaciklus e témák köré.

Márai Sándor: A teljes napló, 1957-58

2011.06.22. 12:20 | Pável | 2 komment

Címkék: 2011 emigráció

Helikon, 2011

[négy és fél emigráns olvasó]

 

Márai itthon is magányos volt, mégis, elmondható, hogy egy csapat, egy zenekar tagja volt, még ha ez egy elég vegyes banda is volt, mondjuk Herczegh Ferenctől - a nőírók, Kosáryné Réz Lola, Erdős Renée kórusa mellett - egészen Illés Endréig (akit meglepő módon majd dicsér Márai - mármint egy könyvét). Illetve, ismerjük a dacosságát, különcségét, mondjuk inkább, kamarazenekari tag volt idehaza is. De most emigrációban végképp egyedül maradt, ijesztően egyedül, morózus, dacos remeteként, mondták róla utólag látogatói is. Már nem volt közös játék, nincs "irodalmi élet", a semmiből születő emigráns lapoktól óvatos távolságot tart, az egyetlen hangszer, ami még jutott neki, a napi többórás séták alkalmával a kerítések hárfája lehetett - az, ahogy (főleg gyerekkorunkban) végighúzzuk az ujjunkat a kerítés bordáin. Bár ő inkább a hosszú óceánparti sétákat szerette. Miközben a badacsonyi Kisfaludy-ház tornácát idézi fel magában...
 

Baszmati rizsa konfitált marhaságokkal

2011.06.21. 18:58 | Pável | 1 komment

Címkék: 2011

– avagy Fibinger, aki Sárbogárdi Jolán bőnyegéből bújt elő


Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról - előadás
Magvető, 2011.

[három és fél zsírkönnycsepp]

 

"Az írás műfaját tekintve monológ, Csehov művére utal (A dohányzás ártalmasságáról), de nyugodtan mondhatjuk monodrámának is, hiszen a láthatatlan, de megszólított személyek révén némileg tágul a horizont. A kamaradarab harmincegy jeleneten keresztül háborgatja a falu érdeklődőinek nyugalmát, és ezt ugyanennyi mérőpohárral ledöntött elixír tagolja jelenetekké.

Az írás merő aktualitás. Minden mondata fájdalmasan ismerős, jelenünk elsebesedett testéről leemelt kisebb var, az emberi eltorzulás, a hitbe ágyazott „tudomány” pellengérre állítása, a televízió és a reklámok által elbutított honunk és annak lakóinak perverz tükre."
 (revizoronline.hu)

És ez eddig igaz is. De.

Brandt utóda, Kohl boldog őse

2011.06.21. 13:52 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: politikus németország 2008 2011 20. század *3/4

Helmut Schmidt: Nyugállományban - számvetés
[Ausser Dienst, 2008?] ford. Csősz Róbert
Európa, [2010] 2011

 

 

 

 


Ha ma egy német nagypapi, aki rendszeresen nézi a híradókat, naplót vezet, és el-elgondolkodik a történelem folyásán, alighanem ugyanilyen "érdekesen" írná meg a korszakot. Helmut Schmidt (nem ismertem eléggé, még a kötete után sem sikerült, sem őt, sem a korszakot, sajnos) tőlem lehetett államférfiúi kaliber, "megengedem", úgymond, de ez a memoár nem államférfiúi gondolatok (pláne titkok) tárháza, csak egy szolid számvetés aktív éveire visszatekintve, (némileg naív) töprengések a német történelemről és az EU jövőjéről... Ezért a nagypapás hasonlatom, nem a rosszindulat vezérelt ebben, csak a csalódás.

Lady Dandy

2011.06.17. 09:00 | Pável | 5 komment

Címkék: író 2011

Rakovszky Zsuzsa: VS 
Magvető, 2011

[három dildó]
 

 

Aránylag kevesen ismerik a szerzőt, de még inkább tárgyát, Krúdy korának leszbikus nőrablóját, a pantallóban járó és nők fejét elcsavaró grófnőt, Vay Saroltát, avagy Vay Sándor újságírót, aki kirendelt tudósítóként még a tiszaeszlári pör idején is nők után futott... Lehetne az ő életrajzi regénye kései szüfrazsett-irodalom, gender példázat, dualista korrajz, a hosszú századvég fiktív feminista naplója - lássuk hát, mi lett belőle a kortárs női nagypróza nagyasszonyának keze alatt.

Joyce Triesztben - 1. rész (Bloomsday, 2011)

2011.06.16. 09:30 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2000 monarchia író bloomsday trieszt

John McCourt: A virágzás évei – James Joyce Triesztben 1904–1920
[The years of Bloom, 2000?] ford. Mihálycsa Erika
Savaria Univ. Press, 2010
író/művelődéstörténet/irodalomtörténet/Trieszt

 [négy és fél pohár opolo]

 

 

Vallomással kezdem. Nekem Trieszt maga Olaszország, krémes bivalymozzarella, amikor egy horvát nyaralásról átugrottunk az Isztria másik sarkára. Nekem álom, az első óriás tengerjáró hajó testközelből, a végtelen maga, egy szelet Nyugat. Joyce-nak Trieszt a kapu volt Kelet felé, s mindkettőnknek igazunk volt. Nekem a kreativitás, az igazi olasz konyha, neki a Kelet bazári egyvelege, ahol el lehet tűnni. A triestino olasz nyelvjárásba belecsöppenni egy nyelvészkedő írónak – aki éppen a Finnegans Wake-et fejezi be és az Ulyssusbe kezd bele - maga a paradicsom. (Bár a városnak a görögdinnye a jelképe.) A triestino dialektust szinte minden nyelv fűszerezte Kelet-Európából és a Balkánból, a csehtől az örményig. Trieszt előtt J. csak a poros olaszt tudta, itt a helyi nyelvet anyanyelvi szinten szívta magába, pl. majd ennek szexuális szókincse tér vissza az Ulysses Kirké-epizódjában, de az egész mű is tele van eredeti vagy torzított triestinóval.

 

 

James, a 22 éves nyelvtanár, s vele mindössze 4 hónapja (az 1904. június 16-i randi óta) járó Nóra véletlen került Triesztbe, ahol aztán lehúznak egymással jóban-rosszban kb. másfél évtizedet. Az Írországból iszkoló J.-nek Bázelben ígértek munkát, de már betöltötték, az iskolaigazgató ajánlott egy másik melót, így próbáltak szerencsét Triesztben. (Én is így kerültem bölcsésznek – a joghoz nem keltem elég korán, és átirányítottak a felvételikkel párhuzamos tárgyak sínpárján a magyar-töri szakpárra. Ki tudja már, kit veszített el ezzel a jogi szakma, de az biztos, hogy – ismerve a svájci unalmat – enélkül a malőr nélkül biztos (még inkább) kisiklott volna egy szépreményű filosz író pályája.)

 

Na, mit szóltok, ennyit blablát írtam a tavalyi jegyzetem első – egyetlen – mondatából, márpedig még 9 (kilenc) sűrű A/5-ös oldal vár rátok!
Itt vagytok még? Akkor mondom tovább.

Egy elhúzódó teadélután következményei

2011.06.15. 08:00 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: jog usa 2011 2010 18. század

Matthew Spalding: Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és alkotmány alapelvei
[A citizen's introduction to the Declaration of       Independence and the constitution, 2010] ford. Csonka Judit
Közread. a Common Sense Society - Századvég, 2011 

[négy kicsi indián]
 

"…valahányszor a néphez folyamodunk,
az mindannyiszor a kormányzat valamilyen fogyatékosságágaként értelmezhető."

(James Madison: A föderalista, 49. esszé)

 

1770 egy üde tavaszi napján a bostoni brit békefenntartóknak muszáj volt a helyi rebellisekbe lőniük, mert azok az ötórai tea ellen csoportosultak, pláne tejjel nem bírták már meginni. Ők kávét akartak, bourbonnal.

A dacos felnőttek szókaratés, majd fakardos játéka lassacskán kezdett a Monthy Python skicceire hasonlítani, csúcspontnak talán a Kongresszus korai dávidibolyás Békejobb Petícióját, illetve ennek méltó reakciójaként III. Györgynek a hűtlenekhez intézett (!) Királyi Forradalmi (!) Kiáltványát tekinthetjük.

Jahr Null - visszaszámlálás 1945-ig

2011.06.14. 18:00 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: németország 2010 20. század 2. világháború

John Lukacs: A második világháború öröksége
[The legacy of the Second World War, 2010] ford. M. Nagy Miklós
Európa Kvk., 2011.

[négy és fél vasfüggöny-makett]

 

"Churchill megértette, hogy csak két alternatíva létezik: vagy a németek fogják uralni egész Európát, vagy vagy az oroszok fogják uralni Kelet-Európa nagy részét; és fél Európa (különösen a nyugati fele) jobb, mint semennyi."
(p76.)

 

Egy könyv a második világháború óta - olykor máig - szunnyadó aknákról: hogy pl. Mussolini sírja máig zarándokhely (ahogy Hitler szüleinek sírja is állandóan friss virágokkal övezett a linzi Leondingban - legalábbis Lukacs szerint). Vagy hogy létezik egyfajta (ő is figyelmeztet: nem lesz oximoron!) nacionalista Interncionálé - széljobberek globális kapcsolattartása. Vagy hogy pl. P. Buchanan, Reagan elnök külügyminisztere szerint anno hiba volt beszállni a II. világháborúba...

Alapfogalmakat tesz tisztába (pl. totalitaruzmus, nemzetszocializmus, fasizmus), de ezt már megtették mások is, nem ettől jó könyv. Hét tanulmánya súrolja a "Mi lett volna, ha...?" kérdésfeltevést (melyről persze szintén kifejti a véleményét), de inkább ennél komolyabb dilemmákra világít rá: pl. elkerülhető volt-e a világháború - majd a hidegháború? Egyáltalán mennyiben tekinthető az első világháború folytatásának?

Sokszor hangsúlyozza, hogy "könyve nem a világháború története, hanem könyv a világháborúról." Esszészerűen fókuszál rá néhány problémás jelenségre, nem enciklopédikus kötet, miközben mégis magába rejti annak összefoglaló, lényegre tapintó jellegzetességeit. Miközben olyan mézesmadzagot is elhúz az olvasó orra előtt, amire a témában amatőr és szakavatott olvasó egyaránt felkapja a fejét: pl. hogy mit keresek japán hadihajók az első világháborúban a Földközi tengeren (pontosabban: mi állt ennek hátterében), vagy miféle összefüggés van a Moszkva alatti német offenzíva befulladása és a Holokauszt között? (Szoros.)

Időszökevények (nem sci-fi: Balkán)

2011.06.09. 14:10 | Pável | 1 komment

Címkék: 2003 balkán balkáni háború *4

Majoros Sándor Meghalni Vukovárnál.jpgMajoros Sándor: Meghalni Vukovárnál
Timp, 2003.
vajdasági magyar/regény/kortárs/balkáni háború

 [négy éles lőszer*]

 

 

 

 

 

 

 

Renyhe könyvundorom van, de Ti, kedves olvasók nem menekültök, Egy_ember mai Majoros-recije eszembe juttatta egy régi posztomat, amit még nem tettem át ide (és hány ilyen lehet még!), hát tessék, egy balkáni rezes (értsd rézhüvely, fémíz a szájban, stb.)

A szerző 1991 őszén szökött át a behívó, a délszláv polgárháború elől Magyarországra. A vonaton elalszik és rémálmot lát: egy lefejezett női hullára verik a farkukat a katonák – erre ébred a vonaton, még a szeme előtt van a kép, amikor észrevesz egy lányt, aki nagyon megtetszik neki, és a budapesti pályaudvaron már arról vizionál, hogy együtt alszik a lánnyal, akinek a bugyija az ágy mellett hever a földön.. Majd ugrunk az időben (nagyon szereti az "időáttűnéseket"), és a srác tényleg ott fekszik a lány ágyán, annak ruhája ugyanúgy szétszórva… ám ebben az ágyban újfent egy rémálmot lát álmában, újra hullát gyaláznak meg a balkáni katonák, de felébredve az ágyban találja magát… Mi megnyugodnánk, talán – ő menekülőre fogja, persze később újra a lány mellett találjuk. 

Pillangó és darázs

2011.06.07. 10:35 | Pável | 4 komment

Címkék: sport boksz 2009 1975

Norman Mailer: A bokszmeccs - Muhammad Ali - George Foreman, Kinshasa, 1974. október 30.
[The fight, 1975] ford. Barabás András
Cartaphilus, 2009. 

[öt gyomros, K.O.-val]

 

Döbbenetes lélektani napló két olyan emberről, akikről minden az eszünkbe jut, de a lélek utoljára. Azt is lenyűgözi majd ez a próza, akit eddig netán undorított a boksz mint olyan (hülyére vert agyú, izzadt, mázsás macsók ütik le egymás szemhéját) – hát most megtudja, hogy a boksz tánc, művészet, gyilkos balett, agymunka – már persze ha a hasfalad is készen áll arra, hogy két légkalapács szegecselje tele vörös foltokkal 45 percen át – mint esetünkben Foreman két oszlopnyi karja Aliét.

Ennyit az osztrák krimiről

2011.06.02. 09:57 | Pável | 1 komment

Címkék: 1996 1998 2010 fordításirodalom

[három és fél kutyagumi]


(részletek a Csontdaráló filmváltozatából)

Kishazánk műfordításirodalmában, ha azt nézzük, hogy egy-egy nemzeti irodalomban milyen műfajok az uralkodóak, vannak apró szigetek, szinte már zátonyok, arra gondolok, bizonyos műfajok és régiók közös halmaza néha csak egyetlen szerzőt dob ki magyarul, így van ez például a svájci német krimivel (nézzetek utána: ezek közös metszetében csak egy szerző akad: svájci német nyelv + krimi = Friedrich Glauser), de hasonlóan egyszerzős műfaj magyarul a francia nyelvű belga (vallon) krimi is (François Emmanuel: A mélabús gyilkos), vagy ha messzibbre tekintünk, a magyar olvasóközönség egyetlen uruguayi regényírót ismerhet csak: Juan Carlos Onettit. Sőt, lyukak is vannak: pl. nem olvasható magyarul (pedig miért ne létezne) francia nyelvű svájci krimi*. (Izgalmas lehet ezek vadászata, de mellé is lőhetünk, hiszen olvasótól is függ, valamit pusztán regénynek, avagy kriminek sorolunk-e, vagy csak simán nem is tudunk róla.)

*bár pl. Georges Simenon Belgiumban született, Franciaországban és Amerikában élt,
majd Svájcban halt meg, őt inkább francia szerzőnek soroljuk be.

Hasonlóképpen szigetjelenség a magyar műfordításirodalomban az osztrák krimi: ezt - egyelőre - csupán Wolf Haas sorozata jelenti, egy egész sorozat, Bán Zoltán András remek fordításában.

Nem lettem a rajongója, és elég is volt ennyi tőle, ha osztrák légszomjra és durvaságra vágynék, ott van a tényleg bravúros és bűnügyi történetek nélkül is remek Thomas Bernhard - vagy akár a Bambit és a klasszikus korai pornóirodalmat egyszerre író Felix Salten... Vagy a régi öregek közül még Joseph Roth,  Leopold von Sacher-Masoch, Ödön von Horváth, Stefan Zweig, Arthur Schnitzler, Franz Werfel, a kortársak közül Evelyn Grill, Daniel Kehlmann, Elfriede Jelinek. Na de ennyit a népművelésről, be is fejezem a fejtágítást.

Ebben a posztban a véletlenszerűen olvasott 3 Haas-kötetről firkált soraim következnek, sokra ne számíts, ez a blog úgyis csak saját feledékenységem (csont)kamrája... (Hogy stílszerű legyek.)

Brüsszel körüllakói

2011.06.01. 12:15 | Pável | 3 komment

Címkék: 2005 2011 migráció *3/4

Tom Naegels: Válófélben
[Los, 2005] ford. Bérczes Tibor
Pánik könyvek, Silenos, 2011
flamand/kortárs/regény

 [négy tétova belga]


Emlékszünk arra a félcédulás jobbikosra, aki valami görög nyaralása alatt, részegen, röhögve lehelótázott pár cigányt?  Na itt az alaphelyzet majdnem ilyen, csak Belgiumból, a píszízmus (P.C.: pol.correct) fellegvára alól. És legyenek hőseink inkább csak perioikoszok.  (Nem töriseknek: ógörög, „körüllakó”, Spárta szolgasorban tartott szomszédos népei.)

Persze ez a könyv nem lekezelő, rasszista, éppen erről szól, hogy kell hogy létezzen jogos ellenvélemény is a mindent elárasztó, hazug píszí szóáradattal szemben, úgy, hogy senki nem esik le a tolerancia és az önvédelem libikókájáról. Ehhez persze nem a politikai lózungokat kell szajkózni, éppen elég egy mindennapi belga életét élni.

Szinema para'

2011.05.31. 11:03 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2011

Kiss Ottó: A másik ország
Palatinus, 2011
magyar/kortárs/regény

[három és fél filmtekercs]

Jófajta, kemény család(nemzedéki) regénynek indult, hősünk, Karcsi alias „Szinema” sorban elveszít mindent: szüleit, Fáraót, a kuvaszát (durván), majd első szerelmét is (14 évesen, még durvábban), később egy szoci rómeóésjúlia-drámai szál is felbukkan, remek a téma, ám egyre gyengébb a szöveg, amilyen szép volt helyenként korábban, úgy fárad ki mostanra, a végén egyenesen leckefelmondás ízű lesz, ahogy a rendszerváltás felé halad, lehet hogy majd valaki (ifjú olvasók) csak innen ismerik majd meg ezt a mesét, de ahhoz meg kevés.

"Minél hamarabb épül fel a filmszínház, annál hamarabb épül fel Lenin, Brezsnyev és Kádár elvtárs nagy filmszínháza is, a kommunizmus – mondta Füredi József zárásként."


zombi vidámpark.sk

2011.05.27. 11:07 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2005 2010

Karol D. Horváth: Karol D. Horváth 
[Karol D. Horváth, 2005] ford. Garajszki Margit
JAK, L'Harmattan, 2010
szlovák / kortárs / elbeszélések

 [három és fél zombi atyafi]

 


Szörnyen sivár életek tablója ez a novelláskötet, Bukowski nyomorultja jutott eszembe, aki az itt felskiccelt balekokhoz képest egy sétapálcás, fütyörésző chaplini figura, annyira elesettek Horvath alakjai. Az olvasó, ha nem venné igénybe teljes fantáziáját a szerző abszurd világa, akár csodálkozhatna is azon, mire fel ez a szabados nyelvezet, ha nincs is tartalom, amit lefessen, pedig kell, Brueghel képei is színpompásak, a pokol sem monokróm hely, csak színvakokkal van teli.

Silvia annyira szép, hogy Jozef még nem mert önkielégíteni úgy, hogy közben őt képzelte volna maga elé.
 (Nemezis)

Ahogy a fülszöveg is utal rá, nem zárjuk a szívünkbe ügyefogyottjait, még szánalomból sem, megérdemlik végzetüket, ha már egyszer éppen a farkukba vezetik a villámot vagy éppen felnőtt korukig bepisilnek anyjuk rikácsolásától. Vagy felnőttkorukban találkoznak úgy nővel először: 

Menü helyett traktátus

2011.05.26. 18:05 | Pável | 2 komment

Címkék: 2011 2010

Michel Houellebecq: A térkép és a táj
[La Carte et le Territoire, 2010] ford. Tótfalusi Ágnes
Magvető, 2011.
francia/kortárs/regény

[négy magamutogató]
 

"Houellebecq új kötete abban különbözik az előzőektől, hogy ezt sokkal klasszikusabb stílusban írta. "Szép, nyugodt mondatok vannak benne, nagyon jó szöveg" - tette hozzá. A fordító szerint már csak rutinból kiáltották ki annak idején ezt a kötetet is botrányosnak, de egyáltalán nem az. Az egyetlen erősebb vonulat a történetben a gyilkosság körülményeinek brutális leírása. Az 1958-ban született Michel Houellebecq első regénye 1994-es megjelenésekor még félénk és depressziós fiatalemberként, de igazi provokátorként robbant be a francia közéletbe: a "reménytelenség professzorának" is nevezték a modern ember abszolút magányosságát, valamint érzelmi és szexuális nyomorát klinikai pontossággal bemutató írót. A kritikusok szerint Michel Houellebecq új művével lehiggadt, A térkép és a táj a korábbiaknál kevésbé reménytelen és klasszikusabb."
  (Tótfalusi Ágnes, kultúra.hu)



(Joëlle Delhovren)
 

Elkövettem azt a hibát, hogy @Entropicnak olvasás közben megírtam emilben a rácsodálkozásomat, hogy mennyire tetszik nekem ez a regény. Ellentétben azzal a várakozással, ami kialakult bennem, nem kicsit az ő korábbi H-recije miatt. Igaz, az H. egy korábbi regényéről szólt, de az ott elmondottak típushibáknak tűntek. (Olvastam már H.-t, sőt mindkettőt, de csak belekóstolás szintjén, elég régen, és igazat adtam Entrónak.)

„Simonizmusok - Kloset-komédia”

2011.05.26. 10:29 | Pável | 1 komment

Címkék: monarchia korrupció 2011 19. század

Bemutatja a Monarchia Operett társulata, magyar vendégszereplőkkel!

 

Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán, 1867-1918
Napvilág K., 2011.
magyar történelem/monarchia/korrupció

 [négy és fél nokia szivarosdoboz]

Nem láttuk-e éveken át csaknem a szükségszerűség elkerülhetetlenségével nyilvánuló tényt, hogy valahányszor új miniszter jött, akinek az ország valamely vidékén jószága volt, az a vidék, az a jószág vasutat kapott?”
 
(Asbóth János: Álmok álmodója, 1878)

 

Túl jó píárja van a kosztümös 19. századnak, pedig nem szeplőtelenül fogant az sem, hirtelen eszembe jut a fiatal Kossuth, aki árvaszéki sikkasztással kezdte karrierjét (becsületére legyen mondva, hamar visszafizette), meg a megszámlálhatatlanul sok kis panama (ráadásul Panama korában vagyunk), ami kimaradt a középsuliban, bár a kötelező aranyember, Tímár Mihály egy jelenetben maga a korrumpáló. A középiskolás tankönyv vastagon szedett politikusneveire az egyetemen már csak legyintünk. Például egy ma felkapott miniszter svindlijei miatt kanyarog ma is össze-vissza Zalában a vasút nyomvonala – Széll Kálmánnak szétszórtan voltak a birtokai a rátóti kastélya körül*, és elérte, hogy mindegyiket érintse a vasút. (Ez a téma, a vasútépítés körüli nyerészkedések lesz a leggyakoribb téma a könyv első felében – ami nekünk a sztráda és a völgyhíd, az nekik a vasútépítés volt.

Nagyhatalmi letargia

2011.05.24. 09:57 | Pável | 1 komment

Címkék: nagy britannia 2011 20. század

Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1918-1990
Kossuth, 2011.

[négy koronagyémánt]
 

"Nagy-Britannia elvesztett egy birodalmat és nem talált még szerepet."
– Acheson USA-külügyminiszter

"A detektívműfaj „klasszikusaitól”, Dorothy Sayerstől és Agatha Christie-től olyan sokszínű képet kapunk a közép- és felsőosztályok életéről, amely a társadalomtörténész érdeklődése is számot tarthat."

"A southamptoni egyetem diákjai szervezetük tiszteletbeli elnökévé választották a legendás vonatrablás szervezőjét, Reynoldsot."

Egy gőgös nagyhatalom lassú de látványos agóniája – amelyet, mondhatnánk, nem lehet némi káröröm nélkül nézni.
Ugyanakkor, immár teljesen megértem Adrian Mole (és szüleinek) minden kínszenvedését.
Részletesebben: pl. hogy függ össze egy háborús költségvetés (Korea, ötvenes évek) a nadrágszíjmeghúzással olyan mértékben, hogy onnantól – például – nincs ingyen fogpótlás… Na én ezt a „mélységet” szeretem egy történeti munkában. Meg az ilyeneket:

Fullánk

2011.05.18. 17:31 | Pável | 1 komment

Címkék: afrika 2008 2011 migráció *4/5

"A strandon túl háborús övezet! Kilépés csak saját felelősségre!"

 

Chris Cleave: Méhecske - egy kislány hazát keres
[The other hand, 2008] ford. Cseicsner Otília
Athenaeum, 2011.
angol/kortárs/regény

[négy és fél ujj]

 

 


Egy jól szituált angol pár hirtelen jött, sőt párkapcsolati terápiának szánt afrikai nyaralása során a polgárháborús, (éppen csak nem kannibál) zsoldosok dúlta Nigériába csöppen, ahol a bonyolult külkapcsolatok random algoritmusa miatt éppen nincs jelen se konzul, se CNN, aki megvédje őket, egy véres Éden hotel-beli vetélkedőben találják magukat, ahol nem a kiesés a tét, hanem hogy mennyit adsz magadból (a húsodból) azért, hogy megments egy vézna kis vadidegent, megments legalább egyet a két, előtted remegő, üldözői elől hetek óta és egészen az utolsó lábnyomodig menekülő bennszülött lányból, hogy megmentsd őket az őrült tekintetű és kangörcsös, a szemed előtt vad rögtönzéseket játszó és a széttört csontok koncertjére már jegyét megváltó haláltól.


Fortélyos és félelmetes, kiver a kényelmes fotelből az olajkályha (ha most nyáron olvasod: a légkondi) mellől... Maga a regény két, egymásba fonódó történet gyönyörű elmesélése, érzékeny dramaturgiával, teljesen életszagú szereplőkkel és remek humorral - mely sosem tolakodik a téma elé, és tud nagyon keserű is lenni (néha visszanyeled a hányást, olyan), vagy simán szívszorongató (megtapos). Kifordítja a bőréből a fehér embert (és az nem épp rózsaszín lesz.) A fehér ember szégyenregénye ez, mondhatnánk Bárdosandrásan, a tévéhíradós felkonfok találó egyszerűsítésével. Lehet, hogy ez nem kényelmes téma nekünk, bár itt a westbalkánon, innen, az olajháborút csak a tévéből néző félperifériáról olvasva talán nem is mi vagyunk az igazi célközönsége, hanem (most átmegyek TGM-be) a nagyhatalmak kényes és kényelmes életű középosztályai (az igazi célközönség aligha olvas ilyesmit).

Egy nemzeti passió - és az "apokrifek"

2011.05.17. 12:46 | Pável | 3 komment

Címkék: trianon magyarország 2010 20. század

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Jaffa, 2010.

[négy és fél idegenszív]

 
...avagy Pörzse Sándor és Gordon Ramsay, Komintern és revízió, Kádár Helsinkiben, a moszuli olajvidék és San Remó – igen, ez mind a Trianonnal kapcsolatos zűrzavar egy-egy eleme.

 "ÉS: -Visszatérve a legendákhoz, a kisebbek közül való, de az egyik legmakacsabb arról szól, hogy Románia (...)  „kéjnők és/vagy hazafias szellemű bojárlányok szolgálataival igyekeztek az antant államok férfiait és szakértőit kedvezőbb döntésre hangolni" (...)
 A.B.: -A történet arról szól, nem kis részben Henri Pozzi újságíró, utazó kalandor összefércelt emlékezései alapján, hogy a szerb, a román és talán a csehszlovák kormány is örömlányokat és/vagy hazafias érzelmű hölgyeket küldött Párizsba, és „bedugdosta" őket az antant diplomaták ágyaiba, és ezért húzták meg ők ott a határokat, ahol meghúzták. (...)
Vicces, hogy közben, a 2000-es évek elején a román szélsőjobboldali publicisztikában, a Romania Mare-ban lehetett olvasni olyan cikkeket, amelyek szerint azért nem lett a Tisza Románia határa, mert a magyarok örömlányokat küldtek Párizsba, hogy a maguk javára fordítsák a békeszerződést. Gyanítom, hogy ez inkább egy közép-európai vándormotívum."
(ÉS-interjú)

· 1 trackback

Kiről álmodozott Flaubert...

2011.05.16. 16:29 | Pável | Szólj hozzá!

Címkék: 2010 1928 csakbeleolvastam

Gustave Flaubert: November : stílusgyakorlat-töredék
[Novembre, 1928] ford. Romhányi Török Gábor
Napkút K., 2010. (1. magyar kiad. 1918)
 [négy emlékfoszlány]
 
 

G.F. nem sokkal érettségije után – miután „felavatta” őt anyjának a szolgálóleánya –, egy mediterrán körút során egyéjszakás szerelmi kalandba keveredik egy perui nővel, Eulalie-vel, akit aztán soha többé nem lát, csak (elég tüzes) leveleket váltanak még egy évig.

Ezt a kisprózát ezután kezdi el írni, és csak 2 évvel később, 1842-ben fejezi be; egy szerelem története ez, melyben a nő modellje persze E., ami nem túlzás, „Mások ágyában az ő simogatásáról álmodtam” – vall róla jóval később is. (p7.)

Lehet h sok marhaságot fogok ideírni, élő olvasónapló következik a moly.hu-ról:

· 1 trackback

Nem is olyan vénkisasszony

2011.05.11. 17:21 | Pável | 3 komment

Címkék: 2001 2007 író

Carol Shields : Jane Austen
[2001] ford. Íjgyártó Judit
Ulpius-ház, 2007

[három beszáradt lúdtoll]

 

„R. W. Emerson, aki nem értette meg J.A. regényeit, azt mondta róluk, hogy végső soron csak a férjhezmenetelről szólnak.”
(idézi
C. Shields, p101.)

C. Shields: „J.A. is otthonra vágyott, a regényei másról sem szólnak” (p140.)

 

Inkább életrajz, műelemzésnek csapongó, és külseje is árulkodó, a rajongóknak szól, akik többet szeretnének tudni kedvencükről – igaz, hogy ezt kissé Story magazinos stílusban kapják meg (sőt, néha elég suta), de legalább olvasmányos, ugyanakkor próbál alapos is lenni, bár filológiai apparátussal biztosan nem sújtja agyon olvasóját.

 

Jane egy olyan írónő, akinél – az egész életműben! - nyoma sincs a szexusnak, sem a halálnak, de mindezek másik végletének sem, a vallásosságnak, a szerelemről írt sorai közhelyesek, a nők világát sem ábrázolja őszintén, a férfiakét meg egyáltalán nem. Helyette csak moralizál, fecseg... És mégis halhatatlan klasszikus... Megérdemelten. Hogy mégis, ezek után, eztmostígyhogy? - nos erre a kérdésre nem felel Shields, de azért (gyors)olvasmányos, nevezzük bevezetőnek Tomalinhoz! :)

 

Smitten ... Anne Hathaway stars as Jane Austen in Becoming
Jane.

Anne Hathaway stars as Jane Austen in Becoming Jane.

 

süti beállítások módosítása